118555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés papírosból, kartonból, fémfoliából, filmből való vagy egyéb anyagú lapok szélességének változtatására, kiváltképen papíros hosszanti kreppezésére

[Fordítva, elérhető papirpályák szélesbedése azzal, ha a találmány szerinti berendezést erőteljes nyomásnak a papir felületére való kifejtésével a fordított 5 úton járatjuk. Ekkor hatékony nyúlás mutatkozik, melynek mérve függ a pályának a felületi nyomás következtében a pálya és a hengerfelület között fellépő súrlódási erőkhöz viszonyított nyúlási ké-10 pességétől. A forgástest szerkezeti felépítése önmagában tetszőleges. Általában mondhatjuk, hogy pl. gumiból lehet, még pedig akár tömör gumiból, akár üreges gumiból, ami-15 kőris keréktömlők módjára belső nyomás is alkalmazható. A forgástest azonban nagyobbszámú keskeny korongból is állhat, melyek fémből vagy más alkalmas anyagból lehetnek és egymáshoz képest 20 szögben vannak elrendezve. Alkalmazható továbbá az előbb említett elemek kombinációja is. Lényeges a görbe tengely. Ha a forgástestet egyes korongokból állítjuk össze, a pl. kreppezéssel kapott 25 termékben az alkalmazott korongok száma a kreppezés nagyobb vagy kisebb finomságában fejeződik ki. Minél nagyobb számú egyes elemre oldjuk fel a forgástest „mozgatható" felületét, annál fino-30 mabb hatás adódik. A legfinomabb és legegyenletesebb hatás akkor fog mutatkozni, ha a forgástest felületében észlelhető egyes elemek többé .már nincsenek jelen, ha tehát a felület pl. alakjának 35 megváltoztatására alkalmas egyenletes anyagból, mint pl. gumiból áll. Az ilyen forgástest legegyszerűbb esetével akkor van dolgunk, ha szögben elrendezett, több forgatható agytestre gumi-40 csövet dugunk, melyet célszerűen mindkét oldalán végkorongok segélyével fogunk meg. E görbe henger forgása közben változik a távolság a két végkorong egymásnak 45 megfelelő két-két kerületi pontja között fordulatonként egyszer egy maximális és egy minimális érték határain belül és az engedékeny cső egyes meridiánvonalai ebben a változásban résztvesanek. A papir-50 pálya belépési és kilépési pontjának helyzete a forgástest felületi körzetén belül állapítja meg a nyújtó, illetve kreppező hatás fajtáját és erősségét. Az 5. ábra a,z ilyen egyszerű, belső ko-55 rongokból és hajlékony csőből álló forgástest keresztmetszetét mutatja. (A) e forgástest görbe, pl. rugóacélból való tengelye, (i) az e tengelyre elégséges számban dugott ágyazási perselyek egyike, (B) az ezek körül forgó belső korongok egyike, (1) pedig a korongrendszer köré húzott gumicső. Az 5. ábra egy képzelt állapotot mutat, amelyben a gumicső van, mielőtt az (A) tengelyt meghajlítottuk. A gumicső keresztmetszete ebben az állapotban minden oldal felé tökéletesen részarányos. A 6. ábra ugyané forgástestet valóságos, azaz hajlított állapotában mutatja. Feltételeztük, hogy a hajlítás vízszintes síkban történt, még pedig abban az értelemben, hogy az ábrázolt keresztmetszet baloldala megnyúlik, jobboldala pedig zömökölődik. Mivel a rugalmas köpeny anyagának az a törekvése, hogy térfogatát ne változtassa, az említett hajlrtásnak az a következménye, hogy az összes keresztmetszeti elemek a baloldalon kisebbednek, a jobboldalon viszont nagyobbodnak. Az említett változás mindenekelőtt abban nyilvánul, hogy a forgástest külső sugara a baloldalon csökken, a jobboldalon pedig növekedik. A henger azonos szögsebessége esetén tehát a papírpálya vagy eféle számára mértékadó kerületi sebesség abban az értelemben változik, hogy balról jobb felé növekedik. Ez a pálya torzulásait eredményezi. A henger alakváltozása azonban ebben még nem. merül ki. Az egyes keresztmetszeti elemek ugyanis nemcsak sugárirányban, hanem érintő-leges irányban is változnak. Hogy ez utóbbi alakváltozást könnyebben megmagyarázhassuk, a gumicsövet a 6. ábra B—C vonala mentén vett metszetnek megfelelően a 7. ábrán kifejtett állapotában is feltüntettük. Ez ábra hullámalakú oldalsó határvonalai adják mieg a meiridiánvonalak hosszabbodását és megrövidülését. A meridiánvoittal (m—m)-nél a legrövidebb, (n—n)-nél pedig a leghoszszabb. Magukalt. a meridiánokat (o) jelzi és ezeik a henger lefejtett kerületén úgy oszlanak el, hogy a henger végein, mely a 7. ábra hullámos (m—n—n) határvonalainak felel meg, kölcsönös távolságuk egymással egyenlő. A gumikeresztmetszetek érintőleges alakváltozásának flZ cl következménye, hogy a meridiánok a henger közepe felé kölcsönösen eltolódásokat szenvednek, melyek abban' állanak, hogy az (n—n) vonalhoz közeledni, az (m—m) vonaltól pedig távolodni törekszenek. Ezzel a forgótest teljes hatékony felületén elhúzódás áll be, mely a pálya harántirányában szándékolt kreppező, illetve nyújtó hatást ugyan nem rontja le, a hosszirányban azonban nem szándékolt,