118519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőnek alkatrészeire való szétválasztására

más olyan pontjával áll összeköttetés­ben, ahol cseppfolyós nitrogén áll ren­delkezésre, ahol is ezt a csövet a (96) vagy a (96a) szelep szabályozza, végül 5 a (177) szeleppel szabályozott (176) cső, mely körülbelül légköri hőmérsékletű és nyomású gázalakú nitrogén forrásával létesít összeköttetést. A leírt berendezés következőkép raű-10 ködik, ahol is megjegyezzük, hogy az alábbi leírásban említett nyomások azok­nak felelnek meg, melyek az alapul vett 293 K°-on (20 C°-on) végbemenő konden­zálásból származnak, míg a hőmérsék-15 letek a pontosan egy atmoszférányi ab­szolút nyomásra való expanziónak felel­nek meg, a kondenzátorokban tökéletes hőkicserélődést feltételezve. Az (N) készülék alkotta zárt körfolya-20 matban vízmentes ammóniát keringte­tünk és annak nyomását a (142) sűrítő­vel a kondenzálási nyomásra emeljük, mely a fentemlített feltételek mellett kb. 7,6 atmoszféra manométernyomásnak fe-25 lel meg. A sűrített gázt a (144) köpenyen vezetjük át, ahol a vízhűtésű (143) csö­vekkel érintkezik. Ezek a gázból a sűrí­tés okozta hőt elvonják és a gázt légköri hőmérsékletre hűtik le, úgyhogy az kon-30 denzálódik. A cseppfolyósított ammónia a (144) tartályban légköri hőmérsékleten gyűl össze. A cseppfolyósított ammónia a (146) csőbe áramlik és a (147) expanziószele­pen át a csőalakú (148) elem belsejébe lép, melyet légköri nyomáson tartunk. A szelepen való átáramlásnál a folyadék egy része hirtelen gőzzé alakul át és az egész a légköri nyomásnak megfelelő forr-40 ponthőmérsékletet (240 K°) veszi fel. Az el nem gőzösödött rész a csövekbe folya­dék alakjában lép és elgőzösödik, miköz­ben a (154) köpenyben lefelé áramló meleg etiléngázból hőt von el. Az am-45 monia végül a csőalakú (148) elem felső részén gyakorlatilag légköri hőmérsékletű gáz alakjában távozik és a (149) csőben a (142) sűrítő szívóoldalára tér vissza, ezzel az ammoniakörfolyamatot befe-50 jezve. Az etilén az (O) készülék zárt kör­folyamatában kering. A (152) sűrítő azt 240 K° hőmérsékletnek megfelelő kon­denzálási nyomására hozza, mely a fenti 53 feltételek esetében kb. 17,6 atm. mano­méternyomás. A sűrített gáz ezután a vízhűtésű (153) kígyócsövön halad át, ahol a sűrítésből származó hőjét elve­szíti és újra légköri hőmérsékletre hül le. Most a meleg gázt a (154) köpenybe ve- 60 zetjük és az ammóniával hűtött (148) csövekkel hozzuk érintkezésbe, mire a gáz hőmérséklete kb. 240 K°-ra csökken, a gáz kondenzálódik és a cseppfolyósí­tott gáz a (155) tartályban gyűl össze. 65 A cseppfolyós etilén a (156) csövön áramlik át és a (157) expanziószelepen átmenve a csőalakú (158) elem belsejébe lép, ahol légköri nyomás uralkodik. A szelepen való átáramláskor a folyadék 70 egy része hirtelen elgőzösödik és az egész a légköri nyomásnak megfelelő (168 K°) forrponthőmérsékletet veszi fel. A mara­dék a csövekbe cseppfolyósán lép és ott elgőzösödik, miközben a (164) köpeny- 75 ben lecsurgó meleg metángázból hőt von el. Az etilén végül a csőalakú (158) elem tetején gáz alakjában, gyakorlatilag lég­köri hőmérsékleten távozik és azt a (159) cső a (152) sűrítő szívóoldalára viszi visz- 80 sza, ezzel az etilénkörfolyamatot be­fejezve. A zárt (p) készülék körfolyamatában keringő metán nyomását a (162) sűrítő a 168 K°-nak megfelelő kondenzálási nyo- 85 másra sűríti; ez a nyomás a fenti feltéte­leket figyelembe véve kb. 20,5 mano­méternyomás. A sűrített gáz ezután a vízhűtésű (163) kígyócsövön halad át, itt a sűrítési hőjét elveszti és újra légköri 90 hőmérsékletet vesz fel. Innen a gaz a (164) köpenybe áramlik és az etilénnel hűtött (158) csövekkel lép érintkezésbe, úgyhogy hőmérséklete kb. 168 K°-ra csökken. A gáz kondenzálódik és a csepp- 95 folyós gáz a (165) tartályban összegyűl. A cseppfolyósított metán a (166) csö­vön folyik át és a (167) expanziószelepet elhagyva a csőalakú (168) elem belsejébe lép, ahol légköri nyomás uralkodik. A 101 szelepen áthaladva, a folyadék egy'része hirtelen elgőzösödik, ennek következté­ben az egész hőmérséklete a légköri nyo­másnak megfelelő forrponthőmérsékletre (112 K°) csökken. A maradék a csövekbe 10i cseppfolyós alakban lép és ott elgőzösö­dik, amennyiben a (174) köpenyben le­felé áramló meleg nitrogéngázból hőt von el. A metán végül a (168) csőelem felső végén gázalakban, gyakorlatilag légköri U< hőmérsékleten távozik és a (169) csövön át a (162) sűrítő szívóoldalára tér vissza. Ezzel a metánkörfolyamat befejeződött. A nitrogént tetszőleges forrásból a (177) csövön át a (Q) készülékbe vezetjük. Nyo­mását a (172) sűrítő a 112K°-nak meg­felelő kondenzálási nyomásra emeli, mely a fenti feltételek mellett kb. 15,5 atm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom