118513. lajstromszámú szabadalom • Vágányláncos jármű

MAGYAR KIRÁLYI <£§SZABADALMI BÍRÓSÁG IMírmSt SZABADALMAI LEÍRÁS 118513. SZÁM. * XIX/C. OSZTÁLY. — Ií. 7166. ALAPSZÁM. Vágányláncos jármű. Riuglioffer-Tatra-Werke A. G., Pragr-Smichov. A bejelentés napja 1937. évi február hó 13-ika. Vágányláncos járművek a legsúlyosabb akadályú terepekhez valók és rendeltetésük nem csupán széles árkok okozta akadályok legyőzése, hanem meredek 5 vagy függélyes, bizonyos magasságú falakra való felkúszás is. Ilyfajta járműveken a középrésztől kétoldalt tartók vannak, amelyeken a járműláncokat megtámasztó terelő és 10 hajtógörgők vannak. Rendesen a tartók mindegyikén, elől és hátul, egy-egy dob van, mely dobok közül a hátsó megfordító és hajtó-, az elülső pedig csupán vezetődobként működik. 15 A tartó alsó oldalán, rendesen a két véggörgő között, további, rugós görgők sorozata foglal helyet, mely görgők a láncot a véggörgők között alul megtámasztják. A végdobok közötti vágány-20 lánc hossza határozza meg a járművel bejárható árkok szélességét, míg a mellső doboknak a középső görgőtámaszokhoz képest elfoglalt magassági helyzetének tetemes befolyása van a jármű kapasz-25 kodóképességére. A találmány célja a vágányláncos járművek terepakadály-legyőzőképességének megjavítása, illetve fokozása. E cél elérésére a találmány szerint minden 80 egyes vágánylánctartó, hosszirányában több, célszerűen három, magasságirányban egymáshoz képest beállítható szakaszból áll. Emellett a végdobok egyike, illetve mindkét végdob, alsó szélével a 85 végdobok közötti támasztógörgők támaszpontjaival egy síkba hozható, vagy a vágányláncos jármű normális helyzetébe emelhető, vagy pedig meredek falra kúszás lehetővé tételére, illetve a hátsó rész megtámasztására, amikor a jármű 40 a meredek falat elhagyja, a normális helyzet fölé emelhető. A találmány egyik kiviteli alakjánál a vágánylánctartónak középső része, a támasztógörgőkkel együtt, helytállóan 45 van a járművel összekötve, míg a tartó mellső és/vagy hátsó része, a hozzátartozó dobbal együtt, fel- és lefelé mozgatható, célszerűen kilengethető. A rajz a találmány példaképeni kivi- 50 teli alakjának vázlata. Az 1. ábra a jármű árok fölötti elvonulása közben szükséges beállítását szemlélteti. A 2. ábra a rendes menet közbeni be- 55 állítást. A 3. ábra ugyanannak a járműnek beállítását, magas akadály vétele közben. Az (a) vágányláncokat az (1, 2, 3) szakaszok alkotta oldaltartók ágyazzák. 60 Az elülső (1) szakasz a mellső (4) vezetődobot, a középső (2) szakasz az (5) támasztó- vagy vivőgörgőket és a hátsó (3) szakasz a (6) hajtó- és vezetőgörgőket hordja. A lánc felső ágának megtámasz- 65 tására és esetleg megfeszítésére a közbenső (2) szakaszon még (7) görgőket rendezhetünk el. Az (1) és (3) tartószakaszok (8) és (9) csuklók útján csatlakoznak a járművel 70 szilárdan összekapcsolt középső (2) szakaszhoz és ez utóbbihoz képest menetirányban kilengethetők. Az (1) és (3) tartószakaszok tetszőleges eszközökkel, pl. kézi hajtással mozgathatók fel- és 75 lefelé, vagy pedig szervomotorosán a