118511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeizmikus felvételekhez
két időzítőé gységen keresztül [(21) kompenzátor], a (D4) detektorral három. egységen keresztül [(31) kompenzátor] a (D.Ö) detektorral négy egységen, keresztül 5 [(41) kompenzátor], a (De) detektorral öt egységen keresztül [(51) kompenzátor] van kapcsolva. A (3) galvanométer láncban a. (Gra) galvanométer időzítés nélkül a (Di) detektorral, két időzítőegységen ke-10 resztül [(11) és (12) kompenzátor] a (D2) detektorral, négy időzítőegységen keresztül [(21, 22) kompenzátor] a (D: 1 ) detektorral, hat időzítőegységen keresztül [(31, 32) kompenzátor) a (I)4 ) detektorral 15 és így tovább van kapcsolva. A (4) galvanomjeterláncban a (G4) galvanométer időzítés nélkül a (Di) detektorral, három idozítőegysiégen keresztül [(11, 12, 13) kompenzátor] a (D?) detektorral ós így 20 tovább a többi detektorral van kapcsolva, miirn ellett ebben a (4) láncban az. időzítőegységek száma detektoronként hármasával növekszik. Az (5) és (6) láncokban 'a (G5), ill. (GB) galvanométerek az első detek-25 torral ugyancsak időzítés nélkül kapcsoltak, imimelletit a következő detektorral detektoronként négy, ill. öt egységgel növekedő számú időzítőegységen keresztül vannak kapcsolva. Ezt az elrendezést 30 összefoglalóan a következő táblázat tünteti fel: I. Táblázat, Galvanometerlánc A detektorok áramköreiben száma az időzítőegységek száma D. D2 DS D4 D6 D, 1 0 0 0 0 0 0 2 0 1 2 3 4 5 3 0 2 4 6 8 10 4 0 3 6 9 12 15 5 0 4 8 12 16 20 6 0 5 10 LÓ 20 25 40 A táblázatból láthatjuk, hogy az (1) galvanométer láncban a robbanás létesítette és mind a hat detektorral felfogott impulzusok! miinden időzítés nélkül jutnak el a (Gi) galvanométerbe. A (2) lánc-45 ban ugyancsak az összes hat detektor impulzusai fognak a '(Ga) galvanometeribe jutni, de mindegyik detektorból átvitt impulzus az előző detektor impulzusához képest egy időzítóegységgel elkésve fog 50 belépni, a késés detektoronként a (3) láncban két egységgel, a (4) láncban három egységgel, a (5) láncban négy egységgel, s végül a (6) láncban öt egységgel növekszik. A (6) galvanométer olyan 55 elrendezésű, hogy mfndegyik és valamennyi galvanométer fotográfiái feljegyzését egyidejűleg és egymástól elkülönítve lehet szeizmo-gramtaiként létesíteni. Példaképen tételezzünk fel olyan terepet, melyben a mesterséges talajzavar 60 másodpercenként az említett 1800 méter sebességgel terjed tova, a detektorok pedig egymástól 30 méteres közökben vannak; tételezzük fel továbbá, hogy az elektromos kompenzáló időzítés egységét 65 0.00145 másodpercnek választottuk meg és hogy a kísérlet után a (4) galvanométer összeg vonala, mutatta a kilengés maximális amplitúdóját. Ebből már most tudjuk, hogy a (4) galvanometarláneban al- 70 kalmaztuk azt az elektromos időzítést, amely legjobban megközelíti azt a helyes értéket, amellyel a talajzavarnaik a különböző detektorokhoz való jutásának természetes késését kompenzálja. Az I tabellá- 75 ból kitűnik, hogy a (4) láncban az elektromos időzítés detektortól detektorhoz három egységet, vagis 0.00435 másodpercet lett ki. Ha már most ezt az értéket az (A) egyenletbe helyettesítjük, a hullámfront so lejtési komponensét közelítően 15°-ban állapíthatjuk meg, feltéve, hogy a lejtlés a (De) detektorból a (Di) detektor felé lefelé lejt. Ha a ejtés ellentétes értelmű, ugyanezt az eredményt 85 kapjuk a kapcsolatok megfordítása esetén, vagyis ha a legnagyobb időzítést nem a (D«) detektor áramkörében, hainern a (Di) detektor áramkörében alkalmazzuk, ami a szakember számára semmi nehéz- 90 séget nem okoz s ezért ezt a 3. ábrában nem is tüntettük fel. Az új eljárás lényegesen előnyösebb annál a módszernél, amelynél mindegyik detektort külön galvanométerrel kapcsol- 95 nak és külön felvételt készítenek mindegyik detektor állapotáról. Ha t. i. az utóbbi, ismeretes módszer szerint dolgoznak, a detektorhoz érkező véletlen rázkódások gyakran elég erősek ahhoz, hogy 100 valamely különleges és érdekkeltő hullámfront beérkeztét színleljék. A találmány szerinti eljárásnál elleniben a véletlen behatások nem érvényesülhetnek ilyen káros mérvben. Ez onnan ered, hogy e ráz- 105 kódásoknak detektortól detektorhoz tekintetbejövő egyenlőtlen fáziskülönbsége általában meggátolja, hogy a detektorok közötti, esryformán vagy egyenletesen létesített fáziseltolódásók ezeket a véletlen 110 zavarokat fázisba hozzák, míg ezzen ellentétben a közelítően sík főhullámfront egyes részei a különböző detektorokon a detektorok közötti egyenlő vagy egyenletes időzítés segélyével közelítően fázisba 115
