118487. lajstromszámú szabadalom • Túláram alatt önműködően kiváltó és újra bekapcsolható kapcsoló

Az áram útja a csap végétől a készülék tokjáig a kapcsoló zárt helyzetében ugyanaz, mint az 1. ábrában feltüntetett szerkezetnél és magában foglalja a (25) 5 gyűrűt és a (14) testet. Ha a kapcsolón túláram folyik át, akkor az olvadó tömeget a fűtődrót felhevíti, úgy hogy a reteszelőrész elmozgatható és a (2) érintkezőcsap a (6) rugó behatása alatt eltolódik, 0 úgyhogy az érintkezés a csap végén megszakad. A csap mozgása közben a (25) gyűrű a (15) csésze (18) karimájához és a (26) vezetőfelülethez szorul. A (15) csésze a rugó nyomása következtében 5 megemelkedik, miközben a gyűrű rugalmassága és a (28) vállal kifejtett erők következtében kibővül és felfelé vándorol. Ha a gyűrű annyira bővül, hogy az a (24) hornyot határoló (28) csaprészt >0 mozgásában már nem akadályozza, akkor a (2) csap folytatja nyitási mozgását, míg a csészealakú (15) reteszelőrészt a (17) rugó kiindulási helyzetébe visszavezeti. E folyamat közben a (25) gyűrű Í5 a (28) vállon át átmérőjének egyidejű csökkentése mellett a (27) horonyba csúszik. A (27) horony tengelymenti hossza legalább akkora, hogy a (2) csap nyitási mozgása közben a reteszelőtest másod-30 szor már nem emelkedik meg. Az érintkező zárásához csak a (2) csap visszavezetése szükséges, mimellett a (28) váll ismét a (25) gyűrű alá jut, mely akkor a (24) horonyban van. 35 A kapcsoló a gyakorlatban természetesen sokféle formában készíthető. Így pl. a kapcsolót elkészíthetjük úgy, hogy a központos, a patron egyik érintkezőfelületét képező csap helytálló elrendelő zésű, míg a mozgatható érintkezőrész és a reteszelőszerkezet hengeres, vagy csészealakúan van kiképezve és a patron belsejében eltolható, mimellett az áramkör megszakítása a patron belsejében , megy végbe. Ha kívánatos, hogy a kapcsolópatron szerkezeti hossza minél kisebb legyen, akkor célszerű, ha nem valamennyi kapcsolórész végez hosszirányú mozgást, ha,0 nem a hosszirányú mozgást végző részeket legalább is részben^ forgómozgású részekkel helyettesítjük. így pl. célszerű, ha a reteszelő alkatrészt mint forgatható hengert képezzük ki. A 3. ábra ilyen kiviteli alak metszete, míg a 4. ábra a reteszelőrész síkba kifejtett hengerköpenyének nézete, melyben a mozgatható kapcsolórész is látható. Az (1) tokban vezetjük a mozgatható (2) érintkezőrészt, amelyet a (6) 60 rugó felfelé nyom. A mozgatható (2) érintkezőrészen (29) csapszeget dugtunk át, amely szigetelőanyagból készült (31) reteszelőrész csavarvonal alakú (30) vezetőhornyaiba fog. Ezek a hornyok a 65 (31) reteszelőrész kerületén egymástól egyenlő távolságokban vannak kiképezve. A reteszelőrész szigetelőanyagból készült helytálló (32) vezetőrészen nyugszik, a melyet az (1) tok belsejében rendeztünk 70 el és amelyben egymással átlósan szembenfekvő két (33) kimetszés van. A mozgatható (2) érintkezőrészt oly (14) hüvely vezeti, mely a (32) vezetőtestben van elrendezve és a (2) érintkezőrész felső ré- 75 szét veszi körül. A (14) csészén szigetelőanyagból készült (34) csévehordozó van. Ez hordozza a részben a (14) csészéhez, részben a (35) karimához kötött (12) olvadódrótot, mely a (11) olvadó tömegbe 80 van ágyazva. Ez az olvadó tömeg szilárd halmazállapotban a (31) reteszelőrész forgását gátolja. A tokot felül a (35) karima zárja le. A (14) hüvelyben két egymással szemben fekvő (33a) kimetszés van, 85 amelyek az alsó homlokfelületig nyúlnak és amelyek a (29) csapszeget mozgása közben vezetik. A 4. ábra a mozgatható érintkezőrész (29) csapszegének és a (31) reteszelőrész 90 (30) hasítékainak kölcsönös helyzetét mutatja, még pedig bekapcsolt helyzetben, amikor a csapszeg a reteszelőrész egyik csavarvonalalakú kimetszésének alsó végénél áll. Ha az áram erőssége a 95 megengedett mértéket meghaladja, akkor a (12) olvadó drót a (11) tömeget megömleszti, úgyhogy a reteszelőtest elmozgatható. A feszültség alatt álló (6) rugó ekkor a (2) érintkezőrészt a (29) 1G(; csapszeggel együtt a (33a) kimetszés oldala mentén a (14) hüvelyben felfelé mozgatja. Eközben a reteszelőtest a (29) csapszegnek a (30) hasítékokba való befogása következtében elfordul éspedig 105 mindaddig, míg a hasíték alsó torkolata el nem éri a (32) vezetőtest visszavezető rézsútos (37) pályájának kezdetét. Ebben a kikapcsolt helyzetben a (11) tömeg megdermed. A túláramkapcsoló bekap- 110 csolása végett a mozgatható (2) érintkezőrészt lenyomjuk, miközben a (6) rugó megfeszül és a (29) csapszeg a (30) hasíték mentén a mozgatható (2) érintkezőrész elforgása közben lefelé vándo- 115 rol, majd eléri a (37) vissza vezetőpályát és ennek mentén eljut annak alsó végéhez és felfekszik a függőleges (36) vezető-