118484. lajstromszámú szabadalom • Csatolócsévepár goniométerhez

dezziik cl. Ennek & légrésnek a mértani alakját, valamint a esévennenetek e légrés hosszában való elosztását úgy választjuk meg, hogy a gerjesztett mezőcsévék 5 mindegyike a keresőcsóvében a szögelfoidulással szinuszalakban változó elektromos erőt gerjeszt. Az 1. ábra a találmány egyik példaként! kiviteli alakja. Az (a) hengeres mag 10 vastartalmú anyagból készült ós ,a (b) keresőcsévét hordja. Ugyanabból az anyagból, mint az (a,) magot, készítjük a (e) és (d) polussarukot és az (e) jármot. A polussarukon vannak az (í) és (g) ger-15 jesztőosóvék, mielyek egymás közt sorosan, vagy párhuzamosan vannak kapcsolva és a két keresztirányú keresőantenna egyikéhez csatlakoznak. Ennek a két csévéllek az áramai a légréeben mágneses me-20 zőt létesítenek, mely átmegy a keresöcsévén. A légrés legszűkebb a polusok közepeinél, innét kezdve kifelé oly függvény szerint nő, hogy a mag felületének minden pontján a mágneses mezőerősség ará-25 nyos annak a szögnek a cosinusával, amelyet az ezen a ponton átmenő rádiuszvektor a pólus tengelyével alkot. Ily módon a kereső minden egyes menetében oly elektromotoros erő indukálódik, melynek 30 amplitúdója szinusz-törvény szerint változik azzal a szöggel, amelyet a menet síkja a pólus tengelyével bezár. Ennek következtében az egész keresőcsévóben olyan elektromotoros erő indukálódik, 35 melynek amplitúdója arányos annak a szögnek a cosinusával, amelyet a csévetengely a pólus tengelyével bezár és pedig függetlenül attól, hogy a keresőcsévének mekkora a szögszélessége. Az első 40 rendszerrel mehanikailag szorosan van csatolva egy második teljesen hasonló rendszer, melynek gerjesztőesóvói a második iránykereső antennához csatlakoznak. Mindkét rendszer közös forgatható 45 keresőcsévéi sorba vannak kapcsolva és kölcsönös helyzetük úgy van beállítva, hogy az egyik rendszer keresőcsévéjének tengelye pontosan egybeesik >a pólus tengelyével, hogyha a másik rendszer tenge-50 lyei egymásra merőlegesen állanak. Az ilyen goniométer szöghűen dolgozik és nincs a szöghelyzettől függő visszahatása. Ha a polussarúnak más alakja, van, mint aminő sinusz törvény szerint változó 55 mágneses mező gerjesztéséhez szükséges, akkor az eltérés olyan mezőket eredményez, aminők légcséve alkalmazásakor keletkeznek. Ahogy a szöghibákat, légcsévék esetében két keresőcséve alkalmazásával legnagyobbrészt ismét- meg lehet 60 szüntetni, ezeket a hibákat a leírt vasgoniométer esetében nem szinusz törvény sze -rint lefolyó mezőeloszlás mellett, mely mezőeloszlás Fourier szerint egy alaphullámra ós feisőhullámokra bontható, a ke- 65 resőeséve tekercsszélességének megfelelő megválasztásával szintén kiküszöbölhetjük. Ha pl. a tekercselés szélessége a. = 120°, akkor a harmadik harmonikus hatása megszűnik, 72°-nál az ötödik hanmo- 70 nikus hatása szűnik meg és így tovább. Közbenső szög választásával két felső hullámot egymással szemben kompenzálhatunk. A 1. ábrában feltüntetett két rendszer- 75 bői álló kivitelnél az összrendszer csatolása 30%-al lazább, mint egy-egy rendszeré. Ha azonban igen nagy permeabilitású anyagot alkalmazunk, úgy ennek dacára még használható csatolásokat ér- 80 hetnénk el. Ezt a hátrányt megszünteti az olyan elrendezés, amelynél a (h) hengeres magon van a két (k) és (m) mezőcséve és az (n) és (o) polusokon a (p) keresőcséve, amint azt a 2. ábra mutatja. Cél- 85 sz-eríí, ha ennél az elrendezésnél a két gerjesztőcséve a goniométermagon 90° alatt van elrendezve, mimellett a keresőcsévét a két (n) és (o) polusmagon osztjuk el. Mivel az ilyen megoldásnál minden egyes 90 gerjesztőcséve induktivitása némileg függ a szögíhelyzettől és azonkívül a két gerjesztőcséve csatolása nincs minden helyzetben megszüntetve, az ezekben a csévék- , ben folyó áramok meghatározott módon 95 függenek a mindenkori szöghelyzettől. A mezőtekercsnek a vasmagon való mindenkori elrendezése szerint vagy az induktivitás változása, vagy a csatolás változása túlnyomó. Hogy tehát a keresőcsévében ífto indukált elektromotoros erő a szöggel szinusztörvény szerint változzék, a gerjesztőcséve és a keresőcséve közötti csatolásnak szintén neghatározott módon kell a szinuszalaktól eltérnie. A mezőtekercs miin- 105 d.enkori kivitele szerint mindig található olyan polussaru-alak, amely a fenti feltételt kielégíti. Sinusztörvény szerint változó csatolás és a mező- és keresőcsévék közötti állandó no visszahatás biztosítható a tekercselés keresztmetszetének a 3. ábrában feltüntetett módon való megválasztásával. Ebben a kiviteli példában (a) ismét a hengeres mag, melyen (b) a keresőcséve. (e) a maggal 115 koaxiális külső gyűrű, mely szintén henge-