118447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fedürétegekben tetszőleges okból végbemenő talajelváltozások, kiváltképen aláfejtések és/vagy altalajvizek közvetlen vagy közvetett hatásaképen a fedürétegekben előidézett altalajmozgások megfigyelésére és/vagy azok mérvének megállapítására és/vagy azok a külszín felé való kihatásainak legalább részbeni preventiv elhárítására vagy legalább részbeni megállítására

ezen a módon végezhető, azaz a 4. ábrán látható öblítőberendezés felhasználásával, amivel a tömedókanyagból készült zagy tömedékelés közben állandó áramló mozj gásban tartható. Így zárt vagy nem kielégítő nyelőképességű üregeket is hatásosan lehet elcementálni. Az eddig szokásos és szükséges aknapillér részbeni lefejtése esetén (a telepvastag) ságtói függően kb, 10—20 nx sugárig) az akna dei'orinálódásának elhárítására a külszíni helyzet, a kőzet minősége és a siilyedési viszonyok szerint ettől 5—15 méternyi távolságiban a a törési szögnek '> megfelelő mélységre (legalább a csúszási síkokig) lemélyített fúrólyukakat alkalmazunk, amelyeket az ő—9. ábra kapcsán ismertetett berendezéssel szerelünk fel. Ezek segítségével az előbbiekben előadott } eljárással észlelt és mért sülyedé&i tünetek elcementálás révén megszüntetbetők, illetve preventive is elháríthatok azzal hogy a sülyedési folyamatot a fúrólyuk hossztengelyvonalában mesterséges pillér a létesítése révén megállítjuk és így az akna a fejtés káros kihatásaitól s káros deíormációktól men tesí the tő. Cementnek az iszapzagyhoz való hozzákeverésével kétségtelenül nagyobb ke[) ménységü kitöltő anyagot állíthatunk elő, azonban ez nem feltétlen kelléke az új eljárásnak. A gyakorlatban vízelzárási munkálatoknál is bevált a löszös iszapanyag alkalmazása s így ez ennél az eljó-5 rásnál is annál inkább megfelelhet, miután itt kisebb fontosságú az anyag szilárdsága^ és elleniállókópessége. A löszös homokanyag lebegő írnom .szemecske! jól hatolnak bele a hajszálrepedésekbe is és 0 ha összenyomhatóság szempontjából nem is tökéletes töimedékanyag, a cementes anyaggal szemben sok tekintetben mégis előnyt biztosít, főként ha figyelembe vesszük, hogy itt nincs arról szó, hogy 5 egyszeri eljárással végleges állapotot teremtsünk. Cement mellőzésével az eljárással járó költségek természetesen még inkább csökkennek ós úgyszólván csak a fúrólyuk mélyítésére, felszerelésére és az 0 iszapolásra fordított munkabérekre szorítkoznak. A találmány szerinti méréshez és/vagy eltömedékeléshez szükséges fúrólyukakat nem kell feltétlenül a kiilszínről leméi yí-5 teni, hanem azok a külszín alatt fekvő tetszőleges folyosóról is lemélyíthetők. A találmány nemcsak az eltömedékelési művelettel kapcsolatban, hanem pusztán az aláfejtések által esetleg előidézett talajelváltozások ellenőrző megfigyelésre 60 is használható, amikoris az időegységenkénti nyelőképesség változásának mérvét nem is kell feltétlenül számszerű értékekben megállapítani. A találmány továbbá a fedürótegefcben bármely okból jelent- 65 kező altalajváltozások esetén használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a feclürétegekben valamely okból végbemenő talajelváltozások, ki- 70 váltképen aláfejtések és/vagy altalajvizek közvetlen vagy közvetett hatásaképen a fedürétegekben előidézett altalajmozgások megfigyelésére és/vagy azok mérvének megállapítására 75 és/vagy azok a külszín felé való kihatásainak legalább részbeni preventív elhárítására, vagy legaláibb részbeni megállítására, azzal jellemezve, hogy a fedürétegnek folyékony közeg- 80 gel szembeni nyelőképességet állandóan vagy időközönként mérjük, vagy legalábbis ellenőrzően figyeljük és a nyelőképességnek a külszíni vagy a külszínnel kapcsolatos objektumokat 85 veszélyeztető talajelvúltozást, pl. repedést, jelző változása esetén a további talajelváltozás megszüntetésére és a fedtiréteg eredeti tömörségi állapotának legalább részleges visszaállítására 90 (repedések hézagok, üregek kitöltésére) előnyösen cementes tömedékelési műveletet alkalmazunk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 95 hogy a nyelőképesség méréséhez vagy megfigyeléséhez folyékony közegként gáznemű közeget, a legelőnyösebben sűrített levegőt alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett 100 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiilszínnek pl. aláfejtések /által veszélyeztetett körzetén belül egy vagy több fúrólyukat mélyitünk le és a fedürétegnek a folyékony 105 közeggel szembeni nyelőképeséget az e fúrólyukakba állandó nyomással ada^ golt közeg mennyiségének állandó vagy időközönkénti megállapítása révén mérjük vagy figyeljük. 4. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítás! módja, azzal jellemezve, hogy a nyelőképesség méréséhez vagy