118447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fedürétegekben tetszőleges okból végbemenő talajelváltozások, kiváltképen aláfejtések és/vagy altalajvizek közvetlen vagy közvetett hatásaképen a fedürétegekben előidézett altalajmozgások megfigyelésére és/vagy azok mérvének megállapítására és/vagy azok a külszín felé való kihatásainak legalább részbeni preventiv elhárítására vagy legalább részbeni megállítására

vízből) halmazállapotuktól és az alkalmazott nyomástól függően a kapillaritás elméletének megfelelően az illető közeg viszkozitása szerinti mennyiséget vezet-5 nek el (vesznek fel vagy szívnak magukba) és a találmány azt a új felismerést hasznosítja, hogy egyrészt stationer kőzetállapot mellett az illető kőzetnek az egyébként azonos feltételek között beada-10 golt közeggel szembeni nyelőkepessége állandó marad, azaz változatlan kőzetállapot esetén a bebocsátott vagy elszivárgó közeg időegvségbeli mennyisége állandó és hogy másrészt a nyelőképesség válto-15 zása a fedüréteg halmazállapotában (tömörségében) beállott elváltozás mérvének függvénye, illetve mértéke. E felismeréseket hasznosítva a találmány abban áll, hogy a fedürétegnek fo-20 lyékony közeggel szembeni nyelőképességét állandóan vagy időközönként mérjük vagy legalább is ellenőrzően figyeljük és a nyelőképességnek a külszíni vagy a külszínnel kapcsolatos objektumokat veszé-25 lyeztető talaj elváltozást, pl. repedést jelző változása esetén a további talajelváltozás megszüntetésére és a fedüréteg eredeti tömörségi állapotának legalább részleges visszaállítására (repedések, lié-30 zagok, üregek kitöltésére) előnyösen cementes tömedékelési műveletet alkalmazunk. Különös jelentősége van a találmány alkalmazásának ott, ahol a külszínen .35 vagy ennek közeiéiben, fontos és kényes objektumok (érzékeny épületek, gépház, gyárkémény, patak, vasút, csővezetékek) vannak, amelyek az aláfejt és révén sokszor üzemzavart okozó, sőt veszélyt ma-40 gukban rejtő alakváltozásokat szenvedhetnek és melyek karbantartása (fal-, beton-, alapbontás, ásás, újrafalazás, mederszabályozás stb.) állandó gondot és költséget jelent. De nagy horderejű ha-45 lása a találmánynak, hogy úgyszólván feleslegessé teszi a szokásos aknavédőpillér meghagyását, amely a találmány alkalmazása esetén következmények nélkül fejthető le, az aknapillér e lefejtése pedig 50 érc- vagy szénveszteség elkerülése, tűzvédelem, racionális művelés és kerülköltség tekintetében jelent egészen rendkívülien nagy előnyt. Növeli a találmány alkalmazásának je-55 lentőségét és célszerűségét az eljárás egyszerűsége, nemkülönben az a lehetőség, hogy az aránylag kicsiny költségek kalkuláció tárgyát képezhetik, az elérendő céllal arányba hozhatók, vagyis az objektum védelmének miértékéhez, sztabi- 6 lizálásának kívánt fokához képest szabhatók meg, irányozhatók elő. A találmánnyal elért eredmény ugyanis a kőzet tulajdonságain kívül a külszinhelyzet sztabilizálásának fontosságától s az e 6 célra az egyes konkrét esetekben fordítható kötlségektől függ és, szerencsés körülmények között, aránylag kevés költséggel is nagy eredmények érhetők el. A találmány egyik előnyös foganatos!- 7 tása szerint a külszinnek az aláfejtések által veszélyeztetett körzetén belül egy vagy több fúrólyukat mélyítünk le és a fedűrétegeknek a folyékony közeggel szembeni nyelőképességét az e fúrólyukakba állandó nyomassal adagolt közeg mennyiségének állandó vagy időközönkénti mérése révén állapítjuk meg. Ámbár az említett eltömedékelési művelet végrehajtásához, amennyiben ez 8 szükségessé válnék, külön fúrólyukakat is alkalmazhatnánk, a találmány további előnyös foganatosítása szerint a nyelőképességnek veszéllyel fenyegető talajelváltozásokat jelző változása esetén az eltö- 8 mcdékelési műveletet, esetleg ismételten, célszerűen ugyanazon a fúrólyukon át végezzük, melynek felhasználásával a mérést is végeztük, amivel egyrészt a külön eltömedékelési fúrólyukak leményítését 9' megtakarítjuk, másrészt az eltömedékelés hatását ugyanazon az utón figyelhetjük meg és fejtjük ki, amelyen a mérés is történt, ez pedig az eljárás hatékonyságát és biztonságát növeli. 9, A találmány szerint előnyös, ha az említett méréshez és egyúttal az eltömedékeléshez használt fúrólyukakat az eltömedékelést követően ismét kitisztítjuk és újból folyékony közeg beadagolására ós a 11 ny e lőképesség mérésére hasznosítjuk, mert ezzel egyrészt elkerüljük újabb fúrólyuk leményítését, ami nagyobb mélység esetén nagyobb költséggel járhat, másrészt pedig azt a fontos műszaki ha- 1 tást is elérjük, liogy a fedűrétegekliez és ezek esetleges elváltozásait állandóan ugyanazon a ponton figyeljük. A nyelőképesség mérését nem kell feltétlenül vízzel végezni; ehhez más, éppen l rendelkezésre álló folyadékok is használhatók, még előnyösebb azonban, ha a találmány szerint a nyelőképesség méréséhez (vagy megfigyeléséhez) folyékony közegként gáznemű közeget, a legelőnyö- 1 sebben sűrített levegőt alkalm cl z l i nk. Víz