118422. lajstromszámú szabadalom • Berendezés edénysorozatnak egyidejű töltésére folyadékkal

a 118423. Az 1. ábra súly mérés alapján im'íköd •"> töltőberendezés. Az (1) tartályt (1. és 2. ábra) a (2) választófalak egyenlő űrtartalmú rekeszek sorozatára osztják. Az (1) 5 tartály (3) függesztőkarok útján a (4) emelőkarokra van felfüggesztve, mely karok a terhelést az (5) mérleggerendára viszik át úgy, hogy az (1) tartályba töltött folyadék súlya a tartály súlyának az 10 összsúlyból való levonása útján meghatározható. Az (1) tartályt, a (3, 4, 5) mérlegszerkezet és (6) függesztőkarok útján, a (7, 7) részek alkotta keret hordja. A rajzon nem ábrázolt kész'lettartány-15 nyal közlekedő fol yadék-f őtápl áló (8) eső a (7, 7) keret felső részére úgy van szerelve, hogy a keret szilárdságát tetemesen foltozza. A -(8) csőből vékonyabb (9) cső vezet lefelé, melybe a 90°-os elfordí-20 tásra nyíló (10) szelep van beszerelve és melynek forgórésze a (12) csapágyon át a (7) keret külső széléig vezető (11) rúddal van összekötve, mely a (13) forgattyúkarban végződik. A (9) cső alsó vége a (7, 7) 25 kerethez erősített: (14) töltőtoldatbain végződik és összeköttetésben áll a (7, 7) kerethez képest elmozdítható (1) tartállyal. A kettő között oly gőzzáró összeköttetést tartunk fenn, mely a mérési műveletet 30 nem akadályozza. E célból a (14) toldat végét, pl. (16) higannyal telt, gyűrűalakú (15) csésze veszi körül, melybe a (18) fedő belső (17) gyűrűje merül. A (18) fedő az (1) tartály fedőjére van erősítve. Mint-35 hogy a (16) higany súlyát közvetlenül a (4) emelőrendszer hordja, az egyetlen, azonban következményekkel nem járó mérési hiba a (17) nyak higanyba merülő részének felhajtó erejéből adódik. Az (1) 40 tartály a (19) kamrák alkotta fedőrészből és a (20) alsó részből (2. ábra) áll. E részek tetszőleges szerkezetűek lehetnek; az ismertetett példában a fedőrészek öntöttvasból, az alsó részek pedig hegesztett 45 vaslamezből készülnek. A (20) alsó részben elrendezett (2) válaszfalak a tartályt bizonyos számú, a feltüntetett példában hat rekeszre osztják. A (2) válaszfalak elhelyezéséből származó, valamint a reke-50 szék űrtartalmát befolyásoló, egyéb elkerülhetetlen hibák kiegyenlítésére a (21) kompenzáló testek segélyével a rekeszek űrtartalmát helyesbítjük. A (21) testek, melyeknek alsó vége, a finomabb beállí-55 tás lehetővé tételére ékalakú, egy-egy (22) rúdon függnek, melynek hossza tetszőleges módon, pl. rajta elrendezett csavarmenetek útján változtatható. A (21) testek különböző mélységig merülhetnek a rekeszekbe. Az (1) tartály töltésekor az 60 (5) mérleget megfelelő súllyal terheljük és a folyadékot addig folyatjuk a tartályba, amíg a mérleg egyensúlyba nem jön. Ekkor a folyadék felszíne valaimivel a (2) válaszfalak felett van; ezután az 65 egyes rekeszek tartalmát a (21) kompenzátorok útján kiegyenlítjük. A kompenzátorokat ama helyzetük megállapítása után, amely mellett az egyes rekeszekben foglalt folyadékmennyiségek egyenlőek, e 70 helyzetben rögzítjük, pl. a (22) rudat a (19) rekeszhez ponthegesztéssel odaerősítjük. Minden rekesz alján egy-egy (23) szelep van, amely a (24) szíájcsőbe torkol. A 90°-kal elforgatható (23) szelepek forgó- 75 részeinek mindegyikéhez egy-egy (25) kar csatlakozik, mely karok felső végei a közös (26) rúdhoz csuklósan vannak erősítve. A szelepek sorozatában a szélső jobboldali (23) szelephez erősített másik 80 (27) fogantyú elforgatásakor, a (26) rúd, a (25) karok közvetítésével, valamennyi (23) szelepet az elforgatás irányához, képest egyidejűleg nyitja, ill. zárja. A (24) szájcsövek részletrajzát az alább ismerte- 85 tendő 5. ábra szeml élteti. A (24) száj csövek mindegyikéből oldalt egy-egy (28) cső ágazik el, amelyek a később ismertetendő módon kapnak gőzt a (24) szájcsövekből. A (28) cső csak az 1. ábra baloldali száj- 90 csövénél van feltüntetve, míg a többi szájcsőnél, a jobb áttekinthetőség kedvéért, elhagytuk. A (28) csövek az 1. ábrán csak részben feltüntetett vízszintes (29) gyűjtőesőbe torkolnak. Az ebben összegyülem- 95 lett gőzök a (30) csőben felszállnak és ismert szerkezetű (31) visszacsapó szelepen át (1) tartályba áramlanak. Az (1) tartályból a gőzök a (32) nyíláson át a (14) töltőoldatba és innen a (33) csőbe jutnák, iqq mely az ábrán fel nem tüntetett, zárt készlettartánnyal közlekedik, ahonnan a folyadékot eredetileg elvételeztük. Ily módon a (34) edényekben, pl. kannákban foglalt levegő, töltés közben, helyet cserél az 105 (1) tartályban lévő folyadékkal és amikor az (1) tartály megtelt, az eredeti készlettartánvba vándorol. Ily módon csaJk minimális mennyiségű gőzök juthatnak a környezeti levegőbe és ha a készlettar- no tányban gyenge depressziót tartunk fenn, gőzök egyáltalában nem szabadulhatnak ki. A volumetrikus (térfogatmérésen alapuló) töltőberendezést szemléltető 3. és 115 4. ábrákban azonos alkatrészeket ugyanolyan hivatkozási számokkal jelöltünk meg, mint az 1—2. ábrákon. A (35) ke-