118421. lajstromszámú szabadalom • Keretantenna villamos hullámok adására és vételére

MAGYAR XIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LETRAS 118421. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. T. 5831. ALAPSZÁM. Keretantenna villamos hullámok adására és vételére. Telefunken Gesellschaft fiir drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 9-ike. Az ismert keretantennák tudvalevően nemcsak a mágneses mezőt veszik fel. A keretet alkotó vezetők térbeli kiterjedése következtében a keret a villamos mezőt : 5 is felveszi. Ez a — rendszerint antennaeffektusnak nevezett — jelenség e vételi minimum tisztaságát károsan befolyásolja. A találmány oly keretantenna villamos 10 hullámok adására és vételére, melynek antennaeffektusa vagy egyáltalán nincs, vagy amennyiben van, úgy ez az effektus igen gyenge. Ismeretes, hogy keretantennák irány-15 diagrammja a számítottnak csak akkor felel meg, ha sikerül a keretantenna effektusának kiküszöbölése. E cél eléréséire különféle eszközöket alkalmaztak. Így a keret és a bemenőikör részarányo-20 san lehetnek felépítve; a keret villamosan ernyőzhető; a keret hozzá vezetései differenciálkondenzátorokon át földelhetők, vagy végül az, antennaeffektus segédantennával kompenzálható. Evégből a 25 segédantennára járulékos lineáris antennáról oly ellentett fázisú feszültséget vezetnek, mely az antennaeffektust kompenzálja. Mind ezeknek az intézkedéseknek dacára az antennaeffektus jelenté-30 keny mértékben, megvan, úgyhogy azt, rendszerint a legutóbb megadott módon, t. i. segédantenna alkalmazásával kell kompenzálni. Az ehhez szükséges segédantennának meghatározott effektív mini-35 mális magassága kell hogy legyen, hogy a kívánt mértékben hatásos lehessen. Sok esetben azonban a nagy segédantenna alkalmazása nem kívánatos. A feladat kedvező megoldása csak az olyan keretantenna, melynek antennaeffektusa a lehe- 40 tőség szerint kicsiny. Ezt a feladatot a találmány értelmében oly kerettel oldjuk meg, amelynél a keret végeihez menő' h ozzá vezetések a kerettel körülzárt síkot részarányosán meg- 45 osztják. A hozzá vezetéseket célszerűen fémesen ernyőzziik és a keret középpontját az ernyőző szervekkel összekötjük. Az elektrosztatikus ernyőzés célja, hogy a villamos mezőnek a keret vezetői által 50 való felvételét megakadályozza. Az, ilyen kerettel a vétel természetesen lehetséges, még pedig a mágneses mező vétele útján. A találmány egy példakénti kiviteli alakj át az 1. ábra mutatja. Ebben (R) 55 egymenetű keret. A (Z) hozzávezetéseket a (Pl) és (P2) pontokhoz kötöttük és azokat (S) fémcsővel ernyőzitük. A fémcsövet földeljük. A keretet képező menet középpontja a hozzávezetés ernyőző szervével 60 az, (M) pontban össze van kötve. Az ilyen keretelrendezésnek igen kicsiny antennaeffektusa van akkor is, ha a keret a készülékhez, illetőleg a földhöz képest asszimmetrikusan van elrendezve. 65 Forgatható rövidhullámú vevőkereten végzett mérésekből kitűnt, hogy a keretminimum vevő-bemeneti feszültsége a maximumnak 1 % -a, míg a szokásos ismert kereteknél ez az érték ugyanabban 70 a hullámmezőben kb. 10—20%. Emellett a találmány szerinti megoldásnál mind-