118420. lajstromszámú szabadalom • Csomózókészülék

alakú rést zárnak közre, amelynek széle­sebb végébe a esomózószerv széthajló villanyúlványainak végei akadálytalanul behatolhatnak. Amint a esomózószerv 5 tovább fordul, az összenyomópofáfc kö­zötti szűkülő rés hatása következtében e villanyúlványok mindjobban közeled­nek egymáshoz-A esomózószerv a (4) felvetőfonalak 10 előtt van elhelyezve, úgy, hogy a (3) pofák által egymásranyomott villanyúlványok, a esomózószerv továbbfordulása közben (2. ábra) behatoljanak egy felvetőfonal­pár közé. Amint a esomózószerv tovább-15 fordul, villanyúlványai fokozatosan fel­szabadulnak a (3) pofák összenyomó­hatása alól, és rugalmasságuk következ­tében ismét szétnyílnak, úgyhogy a 3. ábra szerinti helyzetbe fordult nyúlvá-20 nyok már maguk közé fogadják ugyan­azt a (4) felvetőfonalpárt, amely közé előbb behatoltak. A esomózószervnek ebben a helyzetében fűzzük be a megfelelő hosszúságú (5) cso-25 mozófonaldarabot a villanyúlványok vé­gén levő (6) furatba. A csomózófonal be­fűzése után a esomózószerv lengésiránya megváltozik. Visszafelé fordulva e szerv magával viszi az (5) fonalat (4. ábra), 30 amely megakad a (4) felvetőfonalpáron és a esomózószerv továbbfordulása köz­ben megfeszül. A esomózószerv villanyúl­ványainak végén, a (6) furathoz csatla­kozó, e furatnál kisebb keresztmetszetű 35 (7) furatban végződő (8) rés van. A eso­mózószerv forgása következtében meg­feszülő (5) csomózófonal a (6) furatból a (8) résen át a szűk ((7) furatba csúszik és ebben megszorul. (5. és 6. ábra.) 40 A esomózószerv villaszárának végei, folytatva visszafelé irányuló lengésüket, ismét kibújnak a (4) fel vetőfonalpár kö­zül és áthúzzák e fonalak között az (5) csomózófonaldarab végeit is (6. ábra), 45 ilymódon elkészítve a csomót. A tovább­forduló esomózószerv meghúzza a csomót, majd, minthogy a felvetőfonalakat körül­hurkoló (5) fonaldarab nem tudja többé követni a esomózószerv mozgását, e foual-50 darab végei, a esomózószerv végső hely­zetébe való fordulása következtében, ki­csúsznak a (7) furatból (7. ábra). A csoniózószervet ezután oldalirány­ban [a (2) csap tengelyirányában] 55 egy felvetőfonalpárral továbbvisszük, úgyhogy az újból megkezdheti a fentiek­ben ismertetett működését. Az (5) csomózófonaldarabnak a 3. ábra szerinti helyzetben történő befűzése a cso­inózószervbe a következő módon megy gg végbe: A csomózófonal a villa (6) furatánál ki­sebb külső átmérőjű (9) cső, célszerűen fémhuzalból tekercselt hajlékony cső, bel­sejében van, és vége a cső végéből kissé 35 kinyúlik (8. ábra). E cső a csornózószerv megfelelő (3. ábra szerinti) holtponti hely­zetében behatol a (6) furatokba, a csővég"­ből kinyúló fonalvég pedig az egymással átellenes (10, 10a) megfogópofák közé ke- 70 rül. E pofák egymáshoz közelednek, meg­fogják a fonalvéget, a (9) cső pedig vissza­felé kezd mozogni és elhagyja a villát. A. végén megfogott (5) fonal természetesen ekkor nem tudja követni a, cső mozgását, hanem kihúzódik a csőből. Arniután a cső 9. ábra szerinti helyzetét elérte, a (11, 11a) levágókése.k elvágják a fonalat, úgyhogy a esomózószerv furataiba befűzött, meg­határozott hosszúságú (5) fonaldarabot 80 kapunk. A (10, 10a) pofák, illetve (11, 11a) kések ezután ismét eltávolodnak egymás­tól, a befűzött csomózófonaldarabot tartal­mazó esomózószerv pedig visszafelé kezd fordulni. A találmány legegyszerűbb foganato­sítá'si alakjainál a csomószerv közvetle­nül a (2) tengelyre lehet erősítve és ezzel együtt mozog. A rajzon ábrázolt tökéle­tesebb foganaitosítási alaknál ellenben a 90 csomozószerv a (12) kar útján a (2) ten­gelyen ülő és ezen elforduló (13) hüvely­hez van erősítve. E hüvely (14) fogaske­reket hord, amellyel a (15) fogasszegmens kapcsolódik (10. ábra). E szegmens a 95 (16) csap körül lenghet és a (17) karban folytatódik, mely viszont az, egyenlete­sen forgó (18) tengelyre erősített (19) üt­közőnyiilvánnyal működik együtt. Ez az ütköző minden egyes körülfor dúlása ab 100 kalmával beleütközik a (17) karba, ezt kilengeti és ezzel a (15) fogaisszegmiens és (14) fogaskerék közvetítésével — kilen­geti a csomózószervet is. A lengő rend­szert egy vagy több, a rajzon fel nem tüntetett, rugó viszi vissza kezdeti hely­zetébe. A (2) tengelyt a ráerősített (20) fogas­kerék segítségével hajtjuik az ezzel kap­csolódó (21) fogaskerék útján a. készülék ^q valamelyik egyenletesen forgó tengelyé­ről, az ábrázolt fogantosítási alaknál pél' dául a (18) tengelyről. E tengely, a csomozószerv alatti részén, a csomozó­szerv központi furatán keresztülhaladó 115 csavarmenetes (22) csigát hord. E csiga csavarmenetének emelkedése körülbelül a szomszédos felvetőfonalak egymásközti

Next

/
Oldalképek
Tartalom