118418. lajstromszámú szabadalom • Filmtovábbító berendezés

vén belül vezeti, amely a filmesévé fö­lött van ágyazva. A filmvezető lemez külső és belső átmérőit úgy kell meg­választani, hogy a filmnek a filmcsévé-5 ről való lefutását ne gátolják. Ily film­vezető lemeznél fontos, hogy a lemez szélei, különösen a belső szélek úgy legye­nek kialakítva, hogy a filmet meg ne sértsék. A filmvezető lemez helyett más 10 íilmvezető eszközök, mint pl. görgők is alkalmazhatók, melyek a film homlok­oldalára hatnak. Ily filmvezető eszközök úgy lehetnek elrendezve, hogy csuklók révén mindig a hatásos helyzetbe legye-15 nek állíthatók. Abból a célból, hogy a film célszerűen legyen megőrizhető akkor is, amikor a készülék nem működik, a találmány ér­telmében a filmcsévetartó fölött fedőt 20 alkalmazhatunk, mely célszerűen úgy van kialakítva, hogy a filmcsévetartóról na­gyon egyszerűen legyen eltávolítható. A találmány célja továbbá a mag forgó­mozgását a esévetárcsától függetleníteni, 25 azaz a magot és a cséve alaplemezét pl. golyós csapágyak révén úgy összeépíteni, hogy mindkettő különböző forgási sebes­séggel foroghasson. A lényegében mag­ból, közbenső részből és csévealaplemez-30 bői álló filmcsévetartó fent leírt kialakí­tása és elrendezése folytán elérhetjük, hogy a film közel oly síkban haladhat, mely a készülék egyéb lényeges berende­zéseinek (pl. hajtódob, hangoptika, kép-35 optika) tartó lemezéhez előnyösen pár­huzamos és hogy a film egész vezetése mindig ugyanolyan görbületi irányú. Ezzel lehetővé tesszük, ami szintén a találmányhoz tartozik, hogy nagyon ke-40 vés, esetleg csupán egyetlen terelőgörgőt alkalmazzunk a hajtódobon kívül, amikor is a kép- és/vagy hangablak a két dob között lehet elrendezve. A találmány értelmében azonban egyet-45 len dobot is alkalmazhatunk, mely hajtó­dobként működik, mely vagy egy film­szorító görgővel fut együtt, vagy pedig, ami a találmány egyik előnyös példa­kénti kiviteli alakja, mindennemű to-50 vábbi görgő néikül hajthatja a filmet. Különösen fontos lehet ily elrendezés­nél, hogy a filmesévé és hajtódob átmérő­jét úgy válasszuk meg, hogy a dobhoz futó film kívánt mértékben jobban meg-55 legyen feszítve, mint a visszafelé haladó rész, mely visszafelé haladó rész húzása egyidejűleg azonban olyan legyen, hogy a csévét, melynek külső átmérője a kívül­ről állandóan rátekerődő film folytán állandóan növekedni iparkodik, mindig 60 újból összenyomja. A film vezetési viszonyainak a talál­mány értelmében való ily méretezésnél a film megvilágítási helyét ezentúl is oly helyre tehetjük, ahol pótlólagos film- 65 vezető eszközök nincsenek, előnyösen a filmhajtó dobhoz közel. Emellett sok esetben külön filmablaktól is eltekint­hetünk, elsősorban akkor, amikor a találmány szerinti elrendezést kép- és 70 hangosfilm készüléknél alkalmazzuk, mi­kor a kép- és hangszabályozási helyét térbelileg" úgy helyezhetjük össze (külö­nösen optikai kiegyenlítésű készülékek­nél), hogy az egy képhez tartozó hang 75 közvetlenül a kép mellé kerüljön. Ez a körülmény pl. leadó- vagy másolókészü­lékeknél egyszerűen lehetővé teszi, hogy a hang- és képablakot ugyanazzal a fény­forrással világítsuk át. 80 Abból a célból, hogy mint a bevezetés­ben leírtuk, egyszerű kezelést biztosít­sunk, különösen akkor, amikor előnyösen több hangsávú, csupán hangosfilmekhez való berendezésekről van szó, a talál- 85 mány értelmében a készüléket úgy alakít­juk ki, hogy a hangoptika és pedig első­sorban ama részek, melyeket a fény éri és miután az a filmen áthatolt, mint pormentesen elzárt egység legyenek ki- 90 alakítva. Magától értetődőleg' a találmány kere­teibe esik az is, hogy ezt az elrendezést a hangoptikának, pl. fényforrásból és kondenzorból álló részénél alkalmazzuk, 95 amikor is azonban a lámpa által fejlesz­tett hő jó elvezetéséről gondoskodni kell. A találmányt néhány példaképeni ki­viteli alak kapcsán írjuk le közelebbről. Néhány további ábra két oly készüléket 100 mutat, melyeknél a találmány rendkívüli jelentőségű lehet. Ezek közül az egyik több párhuzamos hangsávú végnélküli hangosfilmek leadására, míg a másik vég­nélküli hangos képfilmeknek optikai ki- 105 egyenlítéssel történő leadására vonat­kozik. Az 1. ábra és a rákövetkező ábrák mutatják, hogy a filmvezetést miként lehet a találmány értelmében példaképen 110 megvalósítani. A (2) a filmhajtódobot, (1) annak tengelyét és (3) a filmcséve­tartó tengelyét jelöli. A (3) tengely az (1) tengely felé úgy hajlik, hogy azzal egyvonalba (födésbe) nem hozható, ami- 115 kor a filmgramiiiofont azon oldalról te­kinthetjük, ahonnan mindkét dob (hajtó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom