118412. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú égési erőgépekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS J J 8413. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — M. 11061. ALAPSZÁM. Dugattyú égési erőgépekhez. Mahle Ernst oki. mérnök Stuttgart. A bejelentés napja 1937. évi július hó 10-ike, Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 13-ika. Űj dugattyúknak égési erőgépek hengereibe való bejáratásánál, úgyszintén rendkívüli üzemi körülmények és igénybevételek esetében a dugattyú gyakran 5 berágódik. Ennek a kiküszöbölése a dugattyútechnika egyik fontos feladata. Űj dugattyúk, melyek a legkisebb játékkal vannak beillesztve, a motor legnagyobb fordulatszáma mellett a henger-10 be beszorulhatnak. Azonkívül a már bejáratott dugattyúk is olajhiány vagy túl hideg, illetve forró hűtővíz esetén hátrányos és dugattyúberágódáshoz vezető súrlódási körülmények mellett mű-15 ködnek. Különösen hátrányos kihatással van a dugattyúk megrekedése, ha ezek nehéz fémből, pl. szürkeöntvényből állnak, mert a kemény anyag a henger falát 20 szerszámhoz hasonlóan munkálja meg és oly barázdákat létesít, hogy a motort a berágódott dugattyú miatt nem lehet újból elindítani. Ennek az elkerülésére javasolták, hogy a kemény fémdugattyút 25 súrlódást csökkentő, szétnyomható lágyfémmel vonják be. Könnyűfémdugattyúknál lényegesen mások az üzemi körülmények, aminek az az oka, hogy a könnyűfémeknek más 30 tágulási együtthatójuk mellett a felületi szerkezetük más tulajdonságú, mint a nehéz fémeké, pl. szürkeöntvényeké. Túlságos igénybevételeknél és hátrányos körülmények mellett a barágódás veszélye 35 ezeknél is fennáll, mely azonban az ötvözetek különös megválasztásával tojásdad csiszolással, kettősfémű betétek alkalmazásával, vagy adott esetben több ilyen rendszabály együttes alkalmazásával elkerülhető. Ha a dugattyú ennek ellenére beszorul, akkor ennek következményei nem oly kellemetlenek, mint szürkeöntvényből készült dugattyúknál, mert a motort rendszerint rövid idő után újból meg lehet indítani. tö A dugattyúnak kifogástalan járása a motorban azonban nemcsak magától a dugattyútól, hanem nagymértékben a henger csúszófelületének állapotától is függ, melynek erős sérüléseire beszorult 50 szürkeöntvénydugattyúk esetében már utaltunk. Tudjuk, hogy a hengerfelületen a dugattyúlöketpálya körzetében a duguttyúgyűrűk holtponti helyzeteinél vá- .. lyúalakú kopási helyek vannak, melyek 86 között kúpos kopási felület létesül, melv a felső holtponti helyzetben keletkező mélyebb kopási vályúnak megfelelően felfelé tágul. A kemény dugattyúgyürűk, melyeknek 60 körzetébe olajszén alakjában égésmaradékok juthatnak, úgyszólván karcolva vakarják a hengerfalat és így az egyenetlen kopási hatás kezdetét képezik. Ha a különbség a kopás mélységében pl. 0.3 65 mm, akkor a dugattyúgyürűknek percenkénti 3000 fordulat mellett ugyanannyiszor kell rugózódniuk. E folytonos, minden munkalöketnél való alakváltoztatás következtében a gyűrűk anyaga 70 erősebben van igénybevéve és a gyűrűk súrlódási nyomása a hengerfallal szemben nagyságrendjében állandóan változik. E körülménynek természetes következmé-