118396. lajstromszámú szabadalom • Fémburás kisütőcső és eljárás annak előállítására

Megjelent 1938. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118396. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — J. 3739. ALAPSZÁM. Fémburás kisütőcső és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. cég, Újpest. A bejelentés napja 1936. évi október hó 7-ike. A találmány olyan villamos kisütőcső, i'őleg nagymértekben evakuált, rádiócé­lokra használható elektroncső, melynek burája fémből van, valamint eljárás an-5 nak előállítására. Az eddig ismeretes rádiócsövekként használatos fémburás elektroncsöveknél a cső talpa, melyen az elektródarendszer árambevezető és-vagy tartódrótjai voltak 10 átvezetve, fémből és üvegből állt. Az egyik ilyen ismert szerkezetnél a talpat tárcsaszerű fémsapka alkotta, melybe üveggyöngyök voltak beolvasztva, ame­lyek mindegyike egy-egy árambevezető 15 és/vagy tartódrótot rögzített és egyben szigetelt a csőtalptárcsához képest. A másik ismeretes szerkezetnél a talpban rözítendő összes árambevezető és/vagy tartódrótok egyazon üvegtestbe voltak 20 beolvasztva. Ez az üvegtest fémkarimá­hoz volt hozzáolvasztva, mely karimához hegesztéssel volt hozzáerősítve a cső fém­ből való talpgyűrűje, mely a burához volt hegesztve. Mindkét fenti szerkezet-25 nél a fémből készült, nagyjában tárcsa­alakú, a fémburának alsó karimájára fel­fekvő talprészt különleges és igen drága villamos hegesztőgépekkel a fémbura ka­rimájához (melynek síkja a csőtengelyre 30 merőleges volt) hozzáhegesztették és a bura és talp közti vákuumbiztosan tö­mítő zárást és kellő szilárdságú mechani­kai kapcsolatot ez a körgyűrűalakú, a cső tengelyére merőleges síkban fekvő 35 hegesztési felület biztosította. A szivattyú­eső mindkét szerkezetnél a talptárcsa kö­zepén foglalt helyet és az előbb említett üveggyöngyös fémtalpnál fémből, az utóbb említett egyetlen üvegtestes talpnál üvegből volt. A talpon az árambevezető 40 és/vagy tartódrótok a szivattyúcső tenge­lyével koncentrikus körbe írt sokszög sarkpontjain nyúltak át, de bizonyos cső­típusoknál egy árambevezető (rendszerint a vezérlőrács hozzávezetése) a bura csú- 45 csába beépített szigetelön át volt ki­vezetve. A csövek elektródarendszere igen különböző felépítésű volt, és igen jól be­váltak azok a qsövek, melyeknél az eleík­tródarendszer alatt azzal szilárdan össze- 50 kapcsolt csillámtárcsa foglalt helyet, amelyen az egyes elektródák az e tárcsá­ból a cső talpa felé kinyúló, körben el­rendezett, közvetítő árambevezetőkhöz e tárcsára felfekvő vékony fémszalagok út- 55 ján voltak hozzákapcsolva, úgy, hogy voltaképpen az egész eleSktródarendszer erre az egyben mintegy kapcsolótáblaként is szereplő csillámtárcsára volt felépítve. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy 60 mindkét fentemlített fémburás csőtípus­nak bizonyos hátrányai vannak, úgy gyártási, mint villamos, illetve használ­hatósági szempontból. Gyártási szempont­ból mindkét szerkezet közös hátránya 65 volt, hogy a nagy befektetési költséget igénylő különleges villamos hegesztőgé­pek használatát tette szükségessé és hogy a hegesztés 'alatt fémrészek fecskende­ződtek a csőszerelvény kényes helyei felé, 70 melyek a cső katódját károsan befolyásol­ták. Használhatósági szempontból pedig az üveggyöngyös talpú szerkezetnél pl. az üveggyöngyök beforrasztási helyeinél aránylag gyakran jelentkező tömítetlen- 75 ség, az üvegtestes talpú szerkezetnél pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom