118385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikol- vagy poliglikoléterek előállítására
fajta halogéntartalmú vegyületekkel kondenzálhatunk, így pl. pinénhidrokloriddal, izobutilkloriddal, természetes vagy szintetikus halogénezett szénhidrogén-5 olajokkal, mint ásványolaj vagy szintetikus benzinfrakciókkal, halogénezett barnaszénkátrányfrakciókkal és hasonlókkal, amikoris katalizátorokként az effajta reakcióknál ismeretes anyagokat, 10 mint pl. alumíniumkloridot, vaskloridot, cinkkloridot, alumíniumport, cinkport stb., használhatunk. Jelen eljáráshoz alkalmas helyettesített aromás hidroxilvegyületeket, aromás hid-15 roxilvegyeületeknek alkoholokkal, mint pl. tercierbutilalkohollal, C4 —C8 szénatomú alkoholokkal, — melyek, mint fentebb említettük szénmonoxid katalitos redukciójánál állanak elő —, ciklo-20 hexonollal, metilciklohexanolokkal és hasonló vegyületekkel való ismert kondenzálásával állíthatjuk elő. Az eljáráshoz ugyancsak kiindulási alapanyagként felhasználható helyette-25 sített hidroaromás hidroxilvegyületeket ismert módszerekkel, pl. az előző bekezdésben leírt helyettesített aromás hidroxilvegyületeknek katalizátor jelenlétében való hidrogénezésével könnyen előállít-30 hatjuk. Az új éterek olajos, zsíros, illetve viaszszerű termékek. Vízben részben oldhatatlanok, részben vízzel többé-kevésbbé tartós emulziókat képeznek, egyesek pe-35 dig vízben oldhatók. Az oldhatósági tulajdonságok a felhasznált alkilénoxid fajtától és a képződött poliglikoléterlánc hosszától függnek. Az oldatok, illetve az emulziók savakkal és alkáliákkal, továbbá 40 a víz keménységét adó anyagokkal szemben állékonyak. Az új poliglikoléterekben lévő hidroxilcsoportokat reakcióképes vegyületekkel reagáltathatjuk. Ily módon pl. a vízben 45 oldhatatlan poliglikolétereket is vízben oldhatókká tehetjük. A találmány értelmében előállított glikol-, illetve poliglikolétereket és pedig mind a vízben oldhatatlanokat, mind 50 pedig a vízben oldhatókat, pl. többázisú szervetlen vagy szerves savakkal akként észterifikálhatjuk, hogy a végtermék még savanyú, semlegesíthető csoportokat tartalmaz; vagy pedig a kérdéses étereket 55 reakcióképes halogénatomokat taitalmazó halogénkarbonsavakkal vagy halogénszulfcsavakkal, ezek sóival vagy észtereivel hozhatjuk reakcióba. Az új termékek, különösen, ha az alkalmazott fenolban a behelyettesített gyök 60 hat vagy több szénatomot tartalmaz, kiváló kapilláraktív "tulajdonságaikkal tűnnek ki. Ezek az anyagok kitűnő mosószerek, melyeknek hatása pl. gyapotnál a szappan hatásának a többszöröse. 65 Példák : 1.)206 súlyrész p-izooktilfenolt (melyet fenol és diizobutilén kondenzálásával állítottunk elő) megömlesztünk és az ömledékhez 2 súlyrész 40%-os nátron- 70 lúgot adunk. 120—130 Cu -on keverés közben addig vezetünk be etilénoxidot, míg a p-izooktilfenol mólónként 10 mol etilénoxidot fel nem vett, vagyis, míg a jelen esetben 646 súlyrésznyi összsúlyt 75 nem értünk el. A keletkezett olajos termék hideg vízben tisztán oldódik, az oldatok erősen habzanak. p-izooktilfenol helyett alkilfenolok keverékét is használhatjuk, melyek fenolnak izobutilén technikai poli- 80 merizaciós termékeivel való kondenzálásával, mely polimerizációs termék diizobutilénen kívül még triizobutilént és egyéb olefineket is tartalmaz, állnak elő. 85 Ha a fent leírt módon az izooktilfenolra csak 6 mol etilénoxidot hagyunk behatni, akkor vízben gyengén zavarosan oldódó olajat kapunk, mely gyapjúszövetek számára kitűnő tisztítószer. 6 mol glikolból g0 álló poliglikoléterláncú izooktilfenilpoliglikoléter 470 súlyrésznyi mennyiségét 600 súlyrésznyi éterben oldjuk és ehhez az oldathoz jó keverés közben mintegy 10—20 C°-on 120 súlyrésznyi klórszulfon- 95 savat adunk. Az oldott sósavat száraz levegő befuvatásával távolítjuk el; ezután az oldatot jeges vízzel hígítjuk és +30 0°ot meg nem haladó hőmérsékleten nátronlúggal fenolftaleinra gyengén meglúgosít- 100 juk. Az átlagosan 6 glikolgyököt tartalmazó izooktilfenilpoliglikoléter kénsavas savanyú észterének nátronsója vízben tisztán oldódik. Igen jó nedvesítőszer gyapjúhoz és gyapothoz. 105 2.) 262 súlyrész izododecilfenolt, melyet pl. fenolnak propilén vagy propiléntartalmú gázok polimerizációs termékeinek a keverékével való kondenzálása útján állítottunk elő, mely polimeri- no zációs termékek, többé-kevésbbé nagy tzázídékban mintegy 12 szénatomú teL-tetlen szénhidrogénekből állanak, miiU-egy 1 %-nyi mennyiségű 40%-os nátronlúg jelenlétében, az 1. példában leirt HE
