118334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumilatex vagy hasonlók feldolgozására, különösen likacsos formákban való formázásra

nak, amelyeknek töltése a gumirészecskék töltésével ellentétes. Ezáltal az ilyen anyagok felületén a gumirészecskék leválása következik be. Ilyen felületileg 5 aktív anyagok a frissen lecsapott nagy térfogatú csapadékok, pl. frissen lecsapott kalciumfoszfát, többértékü fémek aktív szilikátjai, pl. Bolus alba, kalciumvagy alumínium permutit. 10 A találmány szerinti eljárás abban van, hogy a diszperziót a benne foglalt víz könnyűszerrel. való eltávolítására több szakaszban koagulálószerrel kezeljük, az első szakaszban a koagulálószernek csak 15 olyan mennyiségét alkalmazva, amely a küszöbérték alatt van. így jelentékeny mennyiségű koagulálószert vihetünk be, koagulálás előidézése nélkül. Több szakaszra bontva az eljárást, a koaguláló-20 szer olyan mennyiségét vihetjük be a diszperzióba, amennyi egy meghatározott eloszlási fok létesítéséhez szükséges. Az ilyen több szakaszban végzett eljárásnak további előnye az, hogy a kü-25 lönböző szakaszokban különböző koagulálószereket használhatunk. Tehát nem szükséges az egész eljárás folyamán az összes szakaszokban ugyanazt a koagulálószert használni, hanem a találmány 30 előnyös megvalósítási módja szerint az egyes szakaszokban más-más koagulálószereket vehetünk igénybe. A találmány szerint úgy járhatunk el, hogy az eljárás első szakaszában oldhatatlan vagy lehe-35 tőleg oldhatatlan koagulálószert használunk^ második szakaszban, vagy kettőnél több szakaszból álló eljárásnál a további szakaszokban pedig oldható koagulálószert. Az első szakaszban oldhatat-40 jan koagulálószer felhasználásának az az előnye, hogy önként a küszöbérték alatt maradunk még akkor is, ha a küszöbérték meg nem haladásához elméletileg számított mennyiségnél nagyobb mennyi-45 ségű koagulálószert használunk, ezzel szemben oldható koagulálószer használatánál a diszperziónak a küszöbérték alatt való tartása különös figyelmet igényel. 50 A találmány lényege tehát a kolloid állapot fokozatos megszüntetésében rejlik, mimellett mindenekelőtt megfelelő adalékok hozzáadására még kolloid sajátságokkal bíró durvább diszperziót képe-55 zünk, tömörülés előidézésével. A második szakaszban további adagolással finom eloszlású, szabad szemmel nem látható gumidiszperziót kapunk, amely beszárításkor még összefüggő, szilárd hártyát képez, amelyben nincsenek darabos ré- 60 szék. Az eljárás második és célszerűen többi szakaszaiban előnyösen használt koagulálószer, amely a finom részecskékből álló gumicsapadék leválasztását idézi elő, két- 65 vagy többértékű kationok sóiból áll olyan mennyiségben, amely egyetlen szakaszból álló eljárásnál már nagyítóval észlelhető koagulálást, tehát koagulum képződést okoz. A második szakaszban ismé- 70 telten adagolt só hatására a szuszpenzió a kolloid állapotra jellemző töltését és állandóságát elveszíti, könnyen fölösödik, a diszpergálószertől pl. durva likacsú szűrőn, pl. likacsos formán át történő 75 szűréssel könnyen elkülöníthető, mindazonáltal elkülönítés után összefüggő, egyenletes, szilárd gumiréteget képez, amely tulajdonságaiban nem különbözik a nem kezelt latexből előállított rétegtől. 80 Gumilatexként gumi természetes vagy mesterséges diszperzióit használhatjuk, hígított vagy töményített állapotban, stabilizálószer felhasználásával vagy anélkül. 85 A finom, de már nem kolloid eloszlású gumiszuszpenzió létesítéséhez szükséges első adalékanyag mennyisége, oldható két- és többértékű kationok sóinak felhasználása esetén úgy választandó meg, 90 hogy értéke valamivel a küszöbérték alatt maradjon. Az oldhatatlan, felületileg aktív adalékok mennyisége a töltött részecskék számától függ és olyan mennyiségben használandó fel, hogy a 95 koagulálószer utólagos hozzáadása koagulumképzést már ne idézzen elő és néhány óráig állandó, finom szuszpenziót létesítsen. Gyakorlati példák: 10c 1. 670 g tömény gumilatexet (kereskedelmi néven „Revertex"), amelybe nedvesítést elősegítő anyagokat pl. Tamolt és Saprotint oldottunk és melyet 330 g 1%-os ammóniákkal hígítottunk, 105 kétértékű kationok olyan mennyiségével hozzuk össze, hogy a létrejött oldat normalitása 0.02 vagy 0.03 normál legyen. Ez első adagolás után 100 g normál kalciumformiát-oldatot adunk hozzá. A ke- 110 zelés után észrevehető gumileválás nem következik be. Ha a kalciumformiát fenti mennyiségét kétértékű kationok előzetes hozzáadása nélkül adagoltuk volna, úgy a gumi- ns nak nagy csomókban való azonnali kiválása következett volna be.