118277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépkocsikerekekhez való abroncsok előállítására

118377. A találmány szerinti berendezés példa­kép felvett kiviteli alakját a mellékelt rajzokon vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra a berendezés egy részének met-5 szete, részben nézete. A 2. ábra a berendezés egyik szerkezeti részének nagyobb léptékű nézete, illetve metszete. A 3. ábra az előző ábrában feltüntetett 10 szerkezeti rész elölnézete. A 4—6. ábrák a zsinórbetétet alkotó szalag megfogására és fektetésére való alkatrészek három különböző munka­helyzetét ábrázolják. 15 Az 1. ábrában az M—M vonal a beren­dezés függőleges középvonala. A beren­dezésnek a középvonaltól balra eső részét a rajzon részletesen tüntettük fel, míg a berendezés jobboldali részét csak szaka-20 dozott vonalakkal ábrázoltuk. A zsinórbetétek végnélküli (1) szalag készítése végett az (5) maghoz részará­nyosán elrendezett (2, 2) dobokra futnak fel. Mindenik (2) dobot egy-egy (3) fogas-25 kerék több (4) vezetőrúdja hord. A (2) dobok a (3b) tengelyen ülő (3a) ágyazá­sokkal együtt az M—M középhelyzetből az (A) nyíl irányában az 1. ábrában fel­tüntetett helyzetbe tolhatók. Az elkészí-30 tett (1) szalag (la, la) peremei ekkor a (2, 2) dob belső kerületénél elrendezett nyitott (7) fogószárak közé jutnak, ame­lyek a kerület mentén egyenletes elosz­tásban fekszenek és az (1) végnélküli 35 szalagot megfogják (4. ábra). Mindenik alsó (7) fogószárnak (8) karja van és mindenik (8) kar egy-egy (9) csap útján egy-egy (12) vezetőrúddal csuklós összeköttetésben áll. A (12) rudakat a 40 (11) kerékkoszorú (10) nyúlványai hord­ják. A (8) karok csuklós végét a (13) vezető gyűrű veszi körül, amely a (12a) rugó hatása alatt a (15 d) ütközőre tá­maszkodik. A (2, 2) dobok belső kerülete 45 mentén több (7, 7) fogópár, (8) kar, (12) vezetőrúd egymástól egyenlő távolságban fekszik és így a felsorolt szerkezeti részek kosarat alkotnak. Az 1. ábrában világos ábrázolás kedvéért a felsorolt alkatrészek 50 közül csak azokat tüntettük fel, amelyek a legfelső és legalsó helyzetben vannak. A nem forgatható (3b) tengelyen a hoss irányban el nem tolható hasítékos (14) vezető kosár ül. A (14) vezető kosár-55 ban forgatható (15) vezető gyűrű fekszik, amelynek ugyanolyan hasítékai vannak, mint a (14) vezető kosárnak. Az említett hasítékokba a felső (7) fogószárak (16) karjai kerülnek (5. és 6. ábra). A (15) vezető gyűrűt a (16a) keréktárcsával a 60 (14) vezető kosárban forgathatóan ágyaz­zuk. A (16a) keréktárcsa egyrészt belső (18) vállra, mósrészt a (14) vezető kosár (17) agy-tárcsájának karimájára támasz­kodik. A (15) vezető gyűrűn belül (15a) 65 hüvely fekszik, amelynek ugyanolyan hasítékai vannak, mint a (15) vezető gyűrűnek (2. ábra). A (15a) hüvely hasí­tékai a felső (7) fogószárak (16) karjait vezetik, illetve a (15) gyűrű az említett 70 karok ütközője gyanánt működik. A (7, 7) fogószáraknak, illetve (8, 16) karok­nak (8a) forgáscsapja van. A (7, 7) fogó­szárak szabad végén gumiból vagy más ily anyagból készült (19), illetve (20) 75 befogó gyűrű van. A (19, 20) befogó gyűrűk feszültségük folytán az (1) szala­got a (7, 7) fogószárak között szilárdan fogják és a fogószárakat zárt állapotban tartják. A (19, 20) befogó gyűrűk a (7, 7) 80 fogószárakat, valamint az (1) szalag széleit az M—M középvonal felé a mag körül húzzák. Ezek a befogó gyűrűk a kerékabroncs domborításához szükséges nehéz kézimunkát helyettesítik. 85 A (14) vezető kosár hasítékai folytán egymás mellett szabadon fekvő (14a) szárnyak keletkeznek, amelyek együtte­sen vezető fejet alkotnak és ennek a kerék­abroncs alakításához szükséges alakja 90 van. Az egyes (14a) szárnyak ugyanis (14b) terelő tárcsát alkotnak, amelyre a (19, 20) befogó gyűrűk lecsúszás közben támaszkodnak. A (14b) terelő tárcsa a (7, 7) fogószárakat eközben az (1) szalag- 95 nak az (5) mag körül való fektetése végett kényszerpályán vezeti. A külső (19) és a belső (20) befogó gyűrű rugalmas feszültsége folytán az összes (7, 7) fogószárakat zárt állapotban tartani 100 és azok (8,16) karjait a magalaknak meg­felelően ívalakú (14a) szárnyak közé behúzni törekszik. A (19, 20) befogó gyűrűk a (7, 7) fogószárakat a (16) karok hatására zárják és nyitják. A (16) karok 105 a (14) vezető kosár hasítékaiban a (14a) szárnyak között forgathatóan fekszenek. Ha a (15) vezető gyűrűt a (17) agyrészen lévő (21) csapágyakban ágyazott (22) fogas ívvel a (14) vezető kosárhoz képest 110 elforgatjuk (2. és 5. ábra), akkor a (16) karok a (15) vezető gyűrű és a (15a) hüvely (15b) hasítékaiba nem léphetnek be. A (16) karok ekkor a (19) befogó gyűrű hatása ellenében a (15c) bordákra kény- 115 telenek támaszkodni és így a (7, 7) fogó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom