118271. lajstromszámú szabadalom • Dinamikai szekundérelektroncső
118371. 3 szükség, hogy feszültség alá helyezéskor a rezgés meginduljon. Csupán az anódapotenciált vagy a rezonáló kör hangolását az anóda és felszabadítóelektróda kö-5 zött kell úgy beállítanunk, hogy az elektronok röpülési ideje a felszabadító-elektróda egyik oldaláról a másikra egy, vagy több teljes periódusnak feleljen meg. Az anódap.oteneiál és rezonálókör 10 úgy állítható be, hogy az egész periódus közelítően egyenlő legyen az elektronok röpülési idejével. A esőben a rezgés a sugárkeltő-rendszer gerjesztése nélkül önmagától is megindul. 15 Tegyük fel, hogy néhány elektron indul ki a 'í'elszabadító-eiektróda valamelyik pontjából, pl. egy szabad elektron ráütköése folytán. Ezek az elektonok az anóda felé gyorsulnak és kb. a fél rez-20 g*és idejére van szükségük, hogy ezt a pontot elérjék. Ha a rezgőkörrel létesített feszültségesés fázisa helyes, akkor a feszültség előjele megváltozik, ha az elektronok átröpültek az anódatekercsen, 25 úgyhogy az elektronok útjuk hátralévő részén is meggyorsulnak és a szembenfekvő elektródafelületre ütközve szekundéi-elektronokat szabadítanak fel. Ezek az elektronok, amelyeknek száma nn-30 gyobb az ütököző elektronok számánál, isimét a cső közepén röpülnek a szeanibenfekvő oldal felé. A rajzon feltüntetett esőben az anóda számottevő helyet foglal el a felszaha-35 clrtóelektróda belsejében. Ennél az elrendezésnél az elektronerősítő viszonylag rossz hatásfokkal működik, ha az elektronok röpülési ideje kb. egyenlő egy rezgés-periódussal. Minthogy az felektronok Í0 az idő legnagyobb részében mezőmentes térben vannak, a hatékony gyorsítás feltételei kedvezőtlenek, minthogy csupán a pálya kezdetén és végén következhet be gyorsulás. 45 Ezért a találmány értelmében az elektronok röpülési idejét célszerűen a rezgés periódusához viszonyítva rövidre választ-I juk. Az elektronerősítés akkor kezdődik, i midőn a felszabadítótelcktródának legnaj 50 gyobb a negatív potenciálja, úgy hogy ez az elektróda az elektronok minden egyes | következő ide-oda mozgása folyamán kevésbbé lesz negatív. Az erősítés megszíí-i nik, midőn a felszabadítóelektróda legke-I 55 vésbbé negatív potenciálja a legnagyobb. Az ezt követő időben az anóda az elektrónokat összegyűjti. Az ilyen üzemnél a jó hatásfok annak a körülménynek tulajdonítható, hogy a csövek belsejében az áramnak csak abban a pillanatban van t>0 számottevő értéke, ha a katódának és anódának közelítően egyenlő a feszültsége. Az ilyen csőnél tehát a felszabadító elektróda felületének minden pontján sza- 65 badulnak fel elektronok, amelyek sugárirányú pályákon minden irányban átröpülnek az anódatéren, ebben a térben keresztezik egymást és a felszabadító-elektróda szembonfekvő oldala felé röpülnek. 70 Minthogy azonban az anóda nem egyenes vonalú, hanem a henger közepénél nagyobb tért zár körül, az elektrónok nem vándorolnak pontosan sugár- vagy átmérőirányú pályákon, hanem olyan pá- 75 lyákon, amelyek olyan kör érintői, amelynek sugara egyenlő a pályának ebben a pontban a esőtengelytől mórt távolságával. Minthogy az anóda viszonylag nagynyílású, nem zavarja lényegesen az elek- 80 tronok .átjutását és mindaddig rezgések keletkeznek a csőben, amíg egyensúlyi helyzet nem áll be. Ez a kételektródás eső a régebben indítványozott háromelektródás csőtől abban 85 különbözik, hogy minden egyes rezgés folyamán csak egyszer vesz energiát az egyenáram-forrásból, viszont a háromelektródás csőben minden egyes rezgés folyamán kétszer történik energia-elvétel. 90 Ilyen csövekben a sugárkeltő rendszer alkalmazása lehetővé teszi, hogy a csőben a rezgési folyamatot és az elektronerősítést vezéreljük. Ha a csövet pl. oszcillátorként használjuk, akkor az 1 vagy 2 95 ma-es katódasugár javítja az üzemet és azt állandóbbá teszi, minthogy a rezgéseket nemcsak a cső belsejében véletlenül jelenlévő elektronok hozzák létre. A sugárkeltőrendszer anódája közvetlenül 100 kapcsolódik az elektronerősítő anódával és ugyanolyan a potenciálja. Így tehát nincs szükség további hozzávezetésekre vagy feszültségforrásokra és az a körülmény, hogy a cső elektron erősítő része 105 egyenesvonalú erősítőként működhet, ezt a berendezést különösen alkalmassá teszi erősítés céljaira, mint azt az 5. ábrával kapcsolatosan leírtuk. A cső a katódasugár vezérlésével is modulálható. 110 Ha a cső erősítőként működik, akkor a (32) hangolt-kör frekvenciája olyan beállítású, hogy a csövek sugáráiram jelenléte nélkül nem tudnák rezgéseket fenntartani, vagyos a fél periódus alatt létesülő 115 elektron-szaporodás nem elegendő ahhoz,
