118267. lajstromszámú szabadalom • Vízijármű
8 118267. felületekkel és a farhordfelülettel. Egyúttal az oldalsó siklófelületnek a hajóközéprészben való elrendezésénél a 4. ábra 1—>4 vonala szerint vett •metszetet mulatnak. Az 5 ábrák jobb és bal oldala eltérő foganatosítás! alakokat mutat. A 16. ábra alulnézetben ábrázol vízhordfeiületet nyílalakú, hátrafelé állított végekkel és védősínekkel. A 10 17. ábra a víztükör közelében fekvő hordfelületrész profilját mutatja az 1—1 helyen (5. és 11. ábrák). A 18. ábra állandóan lemerült hordfelületrész profilját mulatja a 2—2 helyen (5. 15 és 11. ábrák). A 19. ábra átmeneti profilt mutat a 3—3 helyen (5. és 11. ábrák). A 20—22. ábrák példákat ábrázolnak a profilok kiképzésére a víztükör közelében 20 az 1—1 helyen az áramlási stabilitás fokozása céljából. A 23. ábra vázlatosan ábrázolja a hord-Mületeknek a víz duzzasztó ereje által való önműködő vezérlő berendezését. A 25 24. ábra vázlatosan mulatja a hordfelületeknek vezérlőrugóval ható, önműködő vezérlőberendezését. A 25. ábra egy hordfellületnek beállító orsóval való vezérlését bemutatja. A 30 26. ábra egy hordfelületet hátrafelé kilendíthető résszel ábrázol. A 27. ábra példakép tünteti fel a támasztékok megerősítését a hajótesten. A 28. ábra a jármű kormányzására való 35 elforgatható támasztékot ábrázolja. A 29. ábra a hajócsavarnak a hordfelületekhez való elrendezését és a hajócsavartengely ágyazását mulatja. Az 1—4.. ábrákon példakép feltüntetett 40 vízijárműveknél (a) hajóorron levő siklófelület., mely alatt az (fa ) vízhordfelület van a találmány értelmében elrendezve, (bi) és (h,) az oldalsó siklófelületek, melyek az 1—3. ábrák szerint a hajófaron 45 és a 4. ábra szerint a hajó középrészében fekszenek és melyek alatt az (f^) vízhordfelület van. A 4. ábrán feltüntetett áramvonalalakú járműnél, melynél az oldalsó siklófelületek az S—S súlypontvonal kö-50 zelében fekszenek, még egy negyedik (c) siklófelület van az (fe ) vízhordófelülettel. Az 1—3. ábrák szerint a vízhordfelületek az egész szélességben áthaladóan vannak kialakítva. Azonban a faron (eset-55 Heg az orron is) két megosztott hord• felület is alkalmazható. A 4. ábra a bal Oldalon ily megoszlott felületet mutat, mely a 13. ábra bal oldalán van példakép bemutatva. Ezen megoszlás folytán, mit leginkább kis felületű gyors hajóknál alkal- 60 mázunk, elérhetjük, hogy minden egyes hordfelület meg nem zavart áramlásban fekszik, mimellelt az (f ) farfelület az orrfelülettől való (nagy távolsága folytán nincs nagyobb káros behatásnak kitéve. 65 Az 1—4., valamint 11—15. ábrákból látni lehet azt a nagy távolságot, amelyben a siklófelületek a hajó hossz- és harántirányában vannak egymástól. A siklófelületnek a példákban ábrázolt szokásos 70 függélyes lépcsős hátsó fala helyett, az élesen tartott lépcsőéi konkáv ívben is mehet át a hátsó fenékrészbe, miből szerkesztési előnyök származnak. Maguk a siklófelületek hosszirányban íveltek lehet- '5 nek, minek folytán a siklószám javul. Az (a) siklófelület lépcsője, a találmány értelmében annyira van előrehelyezve, hogy a vízfelülettel való érintkezésnél a felhajtóerőből (mely a siklófelület alakja 80 és nagysága által van meghatározva) és a támadási pont emelőkarjából származó visszaforgató, stabilizáló nyomalék legnagyobb értékét nyeri. Az orrsikllófelület beállítási szögét oly nagyra választjuk, hogy 85 az orr merülési lengéseinél a menetirányhoz állandóan pozitív szögel tarthatunk meg. Az 5. ábra bal oldalán a metszetvonalak által a mellső siklófelületnek az orr- 90 tőke felé növekvő tőemelkedése és harántívelése van jelezve; a siklófelület itt még a vízszintes alatt halad végig. A 6. ábránál az alsó középső siklófelülelrésznek nincsen tőemelkedése, minek folytán 95 már kis bemerülésnél nagyobb felhajtóerők létesülnek, amji sok esetben kívánatos. A 7. ábra bal oldalán, a 9. és 10. ábrák jobb oíldalán és az 1—4. ábrákon látható az orrsiklófelület dudorszerű vagy 100 uszonyszerű (e) szélesbitése, mely az egész hosszra kiterjedhet vagy csak a mellső részeken lehet. Különösen a 7. ábra bal oldalán, a 9. ábra jobb oldalán, valamint a 2. és 3. ábrákon látható, hogy hord- 105 felülelszerű kiképzésnél a szélesbítést mikép vezetjük egyenletesen a hardfelületbe át. Az úszonyszerű szélesbítések folytán, melyeken hullámverésnél a víz átáramolhat, a hajó előrészét magát keskenynek 110 vehetjük és éles vonalakkal építhetjük. A 7. ábra jobb oldalán és a 2. ábra jobb oldalán berajzolt (g) segédhordfelület erősen emelkedő tővel nyílszerűen hátrafelé áll és végeivel az (e) szélesbítésre tá- 115 maszkodik, míg a középső felületrész a meghosszabbított (k) előtőkén van meg-