118266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés központi fűtőberendezés hőleadásának szabályozására
2 118266. változtatásával, hanem a szintén a kazánházból központilag kezelhető, teljes gőznyomás alatt álló túlfolyásszabályozóval történik. 5 Ügy ebben, mint az előbb említett megoldásban tehát a fűtőtestek gőzzel érintett felületének szabályozására a kondenzvizet a fűtőtestből elvezető vezetéknek van egy olyan, a fűtőtestek alsó elfolyó-10 nyílása vezetett ága, amelynek magassága az első esetben a fűtőtestekben lévő gőz nyomásával, a második esetben pedig a benne lévő vízoszlop nyomásával tart egyensúlyt. 15 A mellékelt rajzok ábrái e kétféle megoldásnak megfelelő kiviteleket mutatnak. Az 1. és l/a. ábra a berendezés központjának és egy részének vázlatos nézetét tün-20 teti fel. A 2. és 2/a. ábra kisebb és csak egy emeletszint részére építendő berendezést tüntet fel. A 3. és 4. ábra az 1. és az l/a. szerinti 25 kivitelhez szükséges kétkamrás radiátor megoldását öntvényből, az 5. ábra ugyanezt lemezből sajtolt kivitelben ábrázolja. Az 1. ábra szerinti kivitelben üzemkezdetkor a gőz a (K) kazánból a (G) gőz-SO vezetéken és (S) szelepeken át jut az (R) hőleadó elemekbe (radiátorokba), melyek az automatikus — hőhatásra működő — (L) légtelenítők (B) beszerelés-magasságáig vízzel vannak telve. A gőzvezeté-85 kekben és a radiátorok felső terében lévő levegő ugyanakkor az (L) légtelenítő szelepeken és a (Gy) tartályba torkoló (C) kondenzvezetékeken keresztül távozik. A függélyes (C) kondenz gyüjtővezeté-40 kek felső pontjára az esetleges leszívás megakadályozására (Sz) légszippantószelepet, vagy az (R) radiátorok és a (C) kondensvezeték közé fojtótárcsát építünk be, amely utóbbi esetben a függélyes konib denzvezetéket oly bőméretűre választjuk, hogy az oda beömlő maximális vízmennyiség se tudja annak egész keresztmetszetét kitölteni. Megfelelő csőméretek és radiátormagas-50 ság alkalmazásával üzemkezdetkor — amikor a radiátorok a (B) szintig vízzel vannak telítve — 0.01 atm. üzemnyomással a berendezés fűtőteljesítménye a legnagyobb teljesítményeknek kb. 20%-a 55 lesz, ami megfelel a gyakorlatban számításba jövő legkisebb kívánt teljesítménynek. A teljesítmény növelésére az üzemnyomást kell emelni, amivel a radiátorokban is arányosan nagyobb nyomás lép fel, ami a víz egy részét kiszorítja és így 60 a radiátorok felületének megfelelően nagyobb része érintkezik gőzzel és így hőleadásuk növekszik. Pl. a felső bal radiátornál megjelölt (Bx ) vízszint elérésére a radiátorban (h) vízoszlopmagasságnak 65 megfelelő nyomást kell létesíteni. Az üzemnyomást addig emelhetjük, ámíg a gőztér a radiátorokban eléri az alsó kifolyónyílást. Ebben az állapotban a radiátor hőleadása teljes. A szükséges leg- 70 nagyobb kazánnyomás a gőzvezetékek méreteitől, a berendezés kiterjedésétől és az alkalmazott radiátorok magasságától függ. Kisebb nyomásingadozások és egyenetlenségek felvételére az alsó kifolyó- 75 nyílás alatt, az elvezetőcsövekben (Z, Zx ) vízzsákokat kell kialakítani. Ezekből ágaznak el az ürítésre és a leiszapolásra szükséges és csappal ellátott (Ü) kiürítővezetékek, amelyek üzemközben termé- 80 szetesen zárva vannak. Egyenletes üzemnyomás beállítására az ismert szerkezetű (H) automatikus huzatszabályozó való. A túlfolyó kondenzvíz nagyobb berendezésekben az összes radiátor alsórész víz- 85 tartalmának megfelelő nagyságú (Gy) gyüjtőtartályba folyik, ahonnét (V) automatikus vízállás szabályozón át visszakerül a kazánba. Kisebb berendezésekben a tartályt és a vízállásszabályozót 90 egy megfelelő méretű vízálláskiegyenlítő edény helyettesítheti, amilyen pl. a 2. ábra szerinti (Ej) edény. Annak biztosítására, hogy üzemkezdetkor és valamelyik radiátor gőzszelepének 95 ! bármely vízállás melletti lezárása után, annak isméti megnyitásakor a radiátor az (L) légtelenítő beszerelési magasságáig vízzel legyen telve, — amely körülmény az (R) radiátor légtelenítése szempontjá- 1 ból is fontos — az egyes radiátorok felett, azok alsó részének űrtartalmával egyenlő, zárt (E) edény (lásd 1. ábra) van elhelyezve. Ez az edény üzemszünetben és egész kis gőznyomáskor levegővel van 105 telve, növekedő nyomáskor és hosszabb üzem után ez az (R) radiátorból felnyomódott vízzel megtelik és a felesleg a (t) csövön túlfolyik. A nyomás megszűntével az (E) edényből a víz ismét no visszafolyik az (R) radiátorba, a felesleg pedig az (L) légtelenítőn át, — amely hideg állapotban nyit — elfolyik. Mint kivitel legcélszerűbb, ha az (E) edény a radiátorral egybe van öntve, 115 vagyis a radiátor kétkamrás és a lefelé
