118265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen reflektáló felületek létesítésére aluminiumon

11826Ő* 3 jelen leírásban és a csatolt igényekben általában ,.fényesítő elektrolit" olyan elektrolitot jelent, amelyben anódosan kapcsolt alumíniumfelületek fényesek és 5 erősen reflektálok lesznek. A tárgy felületének ilyen fényesítése után az e közben képződött rendkívül vékony, átlátszó foltképző hártyát hártyc.oMószerrel távolítjuk el. E célra min-10 den olyan oldószert használhatunk, mely a hártyát oldja vagy legalább annyira meglazítja, hogy mosással eltávolíthatóvá váljék, emellett azonban a fém érzékeny fényes felületét nem támadja meg. 15 Az alkalmas hártya-oldószerek egyik példája kromátnak, pl. alkalikromátnak, pl. nátriumkromátnak alkalifémkarbonátot is tartalmazó oldata. A legkívánatosabb használati körülmények és tö-20 ménységek megállapítására irányuló kísérletek folyamán úgy találtuk, hogy a kromátsó jelenléte a találmány céljai tekintetében lassítja, illetve tág határok között szabályozza a karbonát hatását. 25 Általában ajánlatosnak bizonyult valamivel több karbonátot, mint kromátot alkalmazni. Az alkalmazás körülményei nagymérvben befolyásolják az alkalmazandó töménységet. Sok karbonátot 30 tartalmazó oldat a hártyát gyorsan oldja le, de az ilyen oldattal való hosszabb érintkezés könnyen károsítja a hártya alatti fényes alumíniumfelületet. Olyan oldatokban, melyekben a kromát tö-35 ménysége a karbonátéhoz képest nagy, a hatás túlságosan lassú. Az oldat hatását a hőmérsék is befolyásolja s általában a hatás annál gyorsabb, mennél magasabb a hőmérsék. A gyakorlatban célszerű olyan 40 tömény oldatot alkalmazni, mely szobahőmérsék fölötti, de 100 C° alatti pl. 70—95 C° közötti hőfokon alkalmazva a hártyát rövid idő alatt távolítja el. Az igen gyors hártyaeltávolítás sok esetben tó nem kívánatos, mert igen pontos ellenőrzést igényel. Másrészt a túlságosan lassú hártyaeltávolítás egyrészt kevésbbé gazdaságos és másrészt kevésbbé kielégítő eredményű. E szempontok tekintethető vételével úgy találtuk, hogy 0.5— 3% és 1 .(>— <S % nátriumkarbonátot tartalmazó vizes oldat, fokozott hőmérséken lényegileg a teljes hártyát 15 másodperc és 3 perc közötti időn belül eltávolítja. Nátriumsó 65 helyett egyenértékű mennyiségű káliumsó is használható. Jól bevált az 1.5% nátriumbikromátot és 2% nátriumkarbonátot tartalmazó oldat, mely kb. 1.8% nátriumkromátot és 1.5% nátriumkarbonátot tartalmazó oldatnak felel 60 meg. A bikromátok alkalmazása olcsóbbságuk folytán célszerűbb, de természetesen közvetlenül is használhatunk kromátsókat. Ha az alumíniumtárgyat a hártyaoldószerbe való bemártással óhajt- 65 juk a hártyától megszabadítani, célszerű az oldatot erős mozgásban tartani, hogy a hártya fellazított, de még nem teljesen feloldott részei lehetőleg gyorsan hagyják el az alumíniumfelületet. A keverés az 70 oldatnak helyi kimerülését is meggátolja. A keverést levegőnek vagy gőznek befúvásával eszközölhetjük. A hártyától megszabadított felületű tárgyat ezután — célszerűen áramló — vízzel alaposan 75 lemossuk, hogy úgy az oldatot, mint az esetleges szilárd részecskéket tökéletesen eltávolítsuk. A találmány egy gyakorlati foganatosítási módjában a hártyától mentesített 80 fényesített felületet ismert módon átlátszó oxidbevonattal látjuk ti, mely hatékonyan megóvja a fényesített felület kívánatos sajátságait és kopással vagy karmolással szemben ellentálló. Ezek a 85 bevonatok azonban bizonyos mérvben csökkentik a felület reflektáló képességét. Ez a csökkentés változó, aszerint, hogy milyen alumínium vagy alumíniumötvözet alkotja a felületet és milyen külön- 90 leges módon és milyen elektrolittel képeztük az oxidbevonatot. Ha pl. igen tiszta alumíniumfelületek jönnek tekintetbe, 15% kénsavat tartalmazó elektrolitot használhatunk s ha ebben kb. 1.2 Amp./ 95 jlm2

anódos áramsűrűséggel 4—20 percnyi ideig hagyjuk az áramot hatni, a felület reflektálóképessége legfeljebb néhány százalékkal lesz kisebb. Ha alumíniumötvözetek felületét látjuk el oxid- 100 bevonattal, a bevonat gyakran színezett, vagy az igen tiszta alumíniumon létesített bevonathoz képest kevésbbé átlátszó lesz, úgyhogy ilyen esetben célszerű az oxidálás tartamát 4—5 percre csökkenteni. 1(5 Láthatjuk tehát, hogy az eljárás legjobban bevált foganatosítási módjánál a végleges reflektálóképesség mérve bizonyos határig a felület alapanyagától és az oxidbevonat létesítési módjától függ. 110 Az így létesített oxidbevonatok általában csak akkor felelnek meg teljesen rendeltetésüknek, ha azokat áthatlanabbá vagy foltállóbbakká tesszük. A bevált gyakorlatban az oxidbevonat áthatlanítása olyan lift művelettel létesíthető, mely egymagában nem létesít az oxidbevonaton olyan felületi hártyát, mely. fogdosásra foltossá