118259. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

2 118259. den egyes rácsszemnek a nagysága leg­feljebb egyenlő a képpont nagyságával, de célszerűen annak csak egy tört részét foglalja el, hogy a fényérzékenység érté-5 keinek szórása esetén középértéket képez­hessünk. Az átviendő képet mint egészet a (8) lencsével a (2) rácsra vetítjük. A kép ott fotoelektromos effektus követ­keztében az egyes nyílások szegélyein a 10 kép világosságával változó szigetelt pozi­tív töltéseket vált ki. Ezek a töltések a rács nyílásain átlépő elektronáramot foly­tonosan, valamennyi elemi keresztmet­szetben vezérlik, még pedig képpontról 15 képpontra olyan intenzi tással, amely meg­felel az átviendő objektum képében ural­kodó fényeloszlásnak. A hatás azonos az­zal, amelyet normális háromelektródás erősítőcsövek vezérlőrácsával érünk el. 20 A (3) anódák az áramlás egész kereszt­metszetében kicsiny, egyforma, egyes kapacitásokat képeznek, melyek egymás­tól és egy magvezetővel (dróthálóval) szemben szigeteltek és legalább is akkora, 25 vagy nagyobb számban vannak jelen, mint amekkora a (2) rács nyílásainak száma. Az ezekkel az anódákkal tárolt töltések letapogatására való az (5) kató­dával ismert módon létesített és a hátulsó 30 oldalról érkező (4) katódsugár, amelyet a szokásos módon, kitérítőmezőkkel a kép két koordinátája mentén mozgatunk. Ez a katódsugár az egyes cellák elemi töltés­mennyiségeit a (3) anódán, (11) segéd-35 anódán és a (6) ellenálláson át vezérlő­feszültségek alakjában a (7) képerősítő­cső rácsára kapcsolja, amelyről a kép­átvivő-adó modulációs berendezését a szokásos módon befolyásoljuk. (9) az elő-40 anóda, (10) a védőellenállás. . Az 1. ábrabeli (2) fotóelektromos rács egyik kiviteli alakját a 2. ábra metszet­ben és erős nagyításban mutatja. A (12) fényérzékeny réteg szigetelten van oxi-45 dált (13) fémszövetből készült magon el­rendezve. Ezt a réteget önmagában is­mert eljárással, az oxidbevonat ezüstözé­sével, pl. katódos porlasztással, ezüst­rétegnek szigetelt cellákká való szét-50 repesztésével, azok oxidálásával, cézium, rubidium, kálium, vagy más fémek fel­gőzölögtetésével és alkalmas termikus utókezeléssel létesítjük. A 3. ábra az ilymódon nyert terméket 55 még nagyobb keresztmetszetben mutatja. Az ábrából látható, hogy a (13) mag szigetelt oxidbevonatán a kezelés után egyes egymástól elkülönített ezüstgo­lyócskák ülnek. Az ezüstcellák és a ve­zető (13) magszövet közötti ellenállást gQ úgy méretezzük, hogy egyéni kapacitá­suk pozitív feltöltése a képletapogatás idejében (1 /£ 0 másodperc) az ezüst és a fémes magszövedék közötti ellentétes elő­jelű villamos töltéseknek a közbenső oxidrétegen át való kiegyenlítése követ­keztében eltűnik. Hogy a vezérlő rács­nyílások mérvadó potenciáljának tökéle­tesen állandó nyugalmi értékét helyre­áil.tsuk, segítségül vehetjük a szekunder- 70 emissziót, pl. azzal, hogy az 1. ábrabeli megoldásnál periodikusan és átmenetileg a (2) és (3) szerkezeti elemeken létesített potenciálváltozások útján a (2) szerke­zeti elem fotóelektromos bevonatára erős 75 elektronáramot vonunk, mely ott sze­kuuderelektronokat vált ki. Az aktivált réteg egyensúlyi állapotának megfelelő potenciál ekkor pillanatnyilag olyan ér­téket vesz fel, amelyet csak az anyag 80 állandója és a leszívófeszültség definiált nagysága határoznak meg. A fent emlí­tett egyensúlyi állapot alatt azt az álla­potot értjük, amelynél a beérkező primer­áram egyenlő a kimenő szekunderáram- 85 mai. Mivel a fent leírt képátvivőletapogató­csőnél erősítési folyamatot használunk ki, ennél az eljárásnál az erősítőcsc­technika ma használatos eszközeit, neve- 90 zetesen további rácsok alkalmazását, a villamosmezők alakját befolyásoló esz­közöket, szekunderemisszió alkalmazását, virtuális katódák létesítését stb. használ­hatjuk fel. Az 1. ábrabeli kapcsolás köze- 95 lítően megfelel tértöltéses rácsú cső kap­csolásának, amelynél az (1) katóda, a (9) gyorsítóelektróda és a fotóelektromos (2) rács potenciáljainak megfelelő megvá­lasztásával közvetlenül a (2) rács előtt 100 létesülő, virtuális katódaként ható elek­trontorlódást idézhetünk elő. A talál­mány szerinti berendezés úgyis kiképez­hető, hogy a (2) fotóelektromos rács mint plation rácsa dolgozik. Az (1) elektron- 105 sugár ez esetben a (2) rácsot helyettesítő fotóelektromos rács és a (3) anódamozaik között fekszik. A fotóelektromos rácson az arra eső optikai kép a vezérlőfeszült­ség megfelelő elosztását létesíti. A (3) no anódmozaikot a (4) katódsugár hátolda­lán tapogatja le. Ebben az esetben a rács hasonlóképen építhető fel, mint a (3) szer­kezeti elem, vagyis a beeső fénysugár felé fordított oldalon fotóelektromosan emit- 115 táló, a hátoldalán vezérlőpólusként ható vezetőanyag az egyik oldalról a másikra átmenően rácsozás módjára készített fé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom