118258. lajstromszámú szabadalom • Impulzusadó
4 118258. tüntetőit sinusfeszültségek a rácsáram megindulásának elérésekor egyoldalúan trapézalakúvá változnak, úgyhogy a (24) cső anódárama az 5b. ábrában! felltünte-5 tett allakú lesz. A (26) transzformátor úgy van méretezve, hogy <o0 Lp látszólagos primér ellenállása megfelel az alábbi feltételnek W o^p <C R] 24 10 ahol (Ri 24) a (24) cső belső ellenállása. Ekkor a (26) transzformátor szekunder feszültsége az 5b. ábrában feltüntetett áramgörbe differenciálhányadosa, tehát az 5c. ábrában feltüntetett alakú. Ha w0 15 az alacsanyfrekvenciájú generátor körfrekvenciája és ha az a feltétel, hogy az impulzusok szélessége magasságuk 1/3-ában a periódus időtartamának csak 1/10-e, akkor 2 Tjp 2 7T 20 R; ,, ^ 10 W0 vagyis Lp = tt, • Rí 24 1 (J. <•><, Emellett feltételezzük, hogy a (27) adórezgőcső rácsa az alacsonyírekvenciájú 25 részben nem képez terhelést. Ez az eset tényleg fennáll, amíg az adó nem rezeg. Ha azonlban az ,(5c) görbe feszültségi csúcsai elég magasak ahhoz, hogy az adót a rezgésre nem képes állapotból a rez-30 gésre képes állapotba hozzuk, akkor a rácsáram hirtelen megindul és mint rácsáramgörbét az (5d) ábrában feltüntetett görbét kapjuk, mely egyben az adott nagyfrekvenciájú impulzusok burkológörbéje. 35 Az 5. ábrabeíli (28) kondenzátor kicsiny és csak arra valló, hogy a (26) transzformátor szekunder oldaláról a nagyfrekvenciát levezesse. Kísérletek azt mutatták, hogy a berez-40 gés annál gyorsabban történik meg, minél keményebb, vagyis miniéi rövidebb és magasabb az impulzusnak az anódáramban a bekapcsoláskor kifejtett lökése. A cső ekkor nemcsak lökésszerűen tér át 45 a rezgésre nem képes állapotból a rezgésre képes állapotba, hanem egyben erős lökést is kap, amely a rezgéseket annál hatásosabban gerjeszti, minél rövidebb ez a lökés. Ilyen módon a rezgés megindulá-50 sának folyamata lényegesen megrövidül, sok esetben teljesen el is tűnik. Célszerű, ha a bekapcsolási lökés homlokoldalát dlyan meredekké alakítjuk, hogy az össznövekmény lényeges része legalább is an-55 nak 1/10-e—1/2-e oly idő alatt folyik la, melynek mérőszáma l/f, ahol f a keltett rezgéseik frekvenciája. A növekmény hosszabb időre való elhúzásának nincs értelme, mert mint -kimutatható, ezzel a begerjesztés nem erősödik. A begerjesztés 60 legnagyobb értékét akkor kapjuk, ha az össznövekméiny -^-p idő alatt létesül, de a begerjesztéshez szükséges energia nem nő arányosan az idő rövidítésével, úgyhogy a fent megadott értékek a gyakoriatbaln 65 elegendőek ahhoz, hogy a rezgések pillánál nyilag meginduljanak. Ila pl. 1/3 Megahertz frekvenciával kívánunk adni, akkor 1 ^-=3.10 6 másodperc, vagyis a szokásos 3.10 1 másodperc, impulzusidőnek körül- 70 belül lo/o-a. Ebben az időben a bekapcsolásra szánt lökés legnagyobb részének már le kell folynia. E'zt a feltételt kiegyenlítjük, ha pl. 300 Hertz a 1 a c so n y f r e k ve, ne iájú rezgés lefolyá- 75 sát közelítően oly négyzet alakká torzított görbévé alakítjuk, melynek megvan a kívánt impulzusidőtartama. Ilyen görbéket telített csövekkel, pl. wolframkaLodás csövekkel, vagy olyan csövekkel kapunk, me- 8 ) Iveknek nagy rács-előlétellenáJLlásuk van és amelyek a rácsáram megindulásakor telítési tünetekeit mulatnak. Erre a célra ernyőzöttrácsú csövek is megfelelnek. Szabadalmi igények: 85 1. Kapcsolás nagyfrekveiniájú impulzusoknak alacsonyfrekvenciájú ütemben való adására, ameíTyinél a nagyfrekvenciájú rczgőcső csak az impulzusok idejében ad rezgéseket, amelyet a nagyfrekvein- ! 0 ciájú rezgőcsövet reteszelő előfeszül tséget az ailacsonyfrekvencia ütemében egyegy impulzus idejére megszüntető, a nagyfrekvenciájú csövet ,az alacsonyfrekvencia görbéjét torzító tagokon át 95 befolyásoló alacsony frekvenciájú generátor jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett kapcsolás kivi téli alakja, melyre jellemző, hogy az alacsonyfrekvenciájú generátorból ioc torzító tagokon át vételezett feszültségimpulzusokat a rezgőesövön kívül az adó végcsövébe is bevezetjük, még pedig olyan értelemben, hogy e végcső terhelése a rezgőcső rezgési idejében na- 105 gyobb, mirnt két egymásra következő rezgés közötti szünetekben. 3. Az 1., vagy 2. igénypontokban védett, kapcsolás kiviteli alakja, melyre jel-