118258. lajstromszámú szabadalom • Impulzusadó

4 118258. tüntetőit sinusfeszültségek a rácsáram megindulásának elérésekor egyoldalúan trapézalakúvá változnak, úgyhogy a (24) cső anódárama az 5b. ábrában! felltünte-5 tett allakú lesz. A (26) transzformátor úgy van méretezve, hogy <o0 Lp látszólagos pri­mér ellenállása megfelel az alábbi felté­telnek W o^p <C R] 24 10 ahol (Ri 24) a (24) cső belső ellenállása. Ekkor a (26) transzformátor szekunder feszültsége az 5b. ábrában feltüntetett áramgörbe differenciálhányadosa, tehát az 5c. ábrában feltüntetett alakú. Ha w0 15 az alacsanyfrekvenciájú generátor kör­frekvenciája és ha az a feltétel, hogy az impulzusok szélessége magasságuk 1/3-ában a periódus időtartamának csak 1/10-e, akkor 2 Tjp 2 7T 20 R; ,, ^ 10 W0 vagyis Lp = tt, • Rí 24 1 (J. <•><, Emellett feltételezzük, hogy a (27) adó­rezgőcső rácsa az alacsonyírekvenciájú 25 részben nem képez terhelést. Ez az eset tényleg fennáll, amíg az adó nem rezeg. Ha azonlban az ,(5c) görbe feszültségi csú­csai elég magasak ahhoz, hogy az adót a rezgésre nem képes állapotból a rez-30 gésre képes állapotba hozzuk, akkor a rácsáram hirtelen megindul és mint rács­áramgörbét az (5d) ábrában feltüntetett görbét kapjuk, mely egyben az adott nagy­frekvenciájú impulzusok burkológörbéje. 35 Az 5. ábrabeíli (28) kondenzátor kicsiny és csak arra valló, hogy a (26) transzformátor szekunder oldaláról a nagyfrekvenciát le­vezesse. Kísérletek azt mutatták, hogy a berez-40 gés annál gyorsabban történik meg, mi­nél keményebb, vagyis miniéi rövidebb és magasabb az impulzusnak az anódáram­ban a bekapcsoláskor kifejtett lökése. A cső ekkor nemcsak lökésszerűen tér át 45 a rezgésre nem képes állapotból a rez­gésre képes állapotba, hanem egyben erős lökést is kap, amely a rezgéseket annál hatásosabban gerjeszti, minél rövidebb ez a lökés. Ilyen módon a rezgés megindulá-50 sának folyamata lényegesen megrövidül, sok esetben teljesen el is tűnik. Célszerű, ha a bekapcsolási lökés homlokoldalát dlyan meredekké alakítjuk, hogy az össz­növekmény lényeges része legalább is an-55 nak 1/10-e—1/2-e oly idő alatt folyik la, melynek mérőszáma l/f, ahol f a kel­tett rezgéseik frekvenciája. A növekmény hosszabb időre való elhúzásának nincs ér­telme, mert mint -kimutatható, ezzel a begerjesztés nem erősödik. A begerjesztés 60 legnagyobb értékét akkor kapjuk, ha az össznövekméiny -^-p idő alatt létesül, de a begerjesztéshez szükséges energia nem nő arányosan az idő rövidítésével, úgyhogy a fent megadott értékek a gyakoriatbaln 65 elegendőek ahhoz, hogy a rezgések pillá­nál nyilag meginduljanak. Ila pl. 1/3 Mega­hertz frekvenciával kívánunk adni, akkor 1 ^-=3.10 6 másodperc, vagyis a szokásos 3.10 1 másodperc, impulzusidőnek körül- 70 belül lo/o-a. Ebben az időben a bekapcso­lásra szánt lökés legnagyobb részének már le kell folynia. E'zt a feltételt kiegyenlítjük, ha pl. 300 Hertz a 1 a c so n y f r e k ve, ne iájú rezgés lefolyá- 75 sát közelítően oly négyzet alakká torzított görbévé alakítjuk, melynek megvan a kí­vánt impulzusidőtartama. Ilyen görbéket telített csövekkel, pl. wolframkaLodás csö­vekkel, vagy olyan csövekkel kapunk, me- 8 ) Iveknek nagy rács-előlétellenáJLlásuk van és amelyek a rácsáram megindulásakor telí­tési tünetekeit mulatnak. Erre a célra er­nyőzöttrácsú csövek is megfelelnek. Szabadalmi igények: 85 1. Kapcsolás nagyfrekveiniájú impulzusok­nak alacsonyfrekvenciájú ütemben való adására, ameíTyinél a nagyfrekvenciájú rczgőcső csak az impulzusok idejében ad rezgéseket, amelyet a nagyfrekvein- ! 0 ciájú rezgőcsövet reteszelő előfeszül tsé­get az ailacsonyfrekvencia ütemében egy­egy impulzus idejére megszüntető, a nagyfrekvenciájú csövet ,az alacsony­frekvencia görbéjét torzító tagokon át 95 befolyásoló alacsony frekvenciájú gene­rátor jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett kapcsolás kivi téli alakja, melyre jellemző, hogy az alacsonyfrekvenciájú generátorból ioc torzító tagokon át vételezett feszültség­impulzusokat a rezgőesövön kívül az adó végcsövébe is bevezetjük, még pedig olyan értelemben, hogy e végcső terhe­lése a rezgőcső rezgési idejében na- 105 gyobb, mirnt két egymásra következő rezgés közötti szünetekben. 3. Az 1., vagy 2. igénypontokban védett, kapcsolás kiviteli alakja, melyre jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom