118245. lajstromszámú szabadalom • Ütő (perkussziós) készülék

2 118245. való löket közben visszanyerjük, végül, hogy az ütő nagy pályáját kapjuk, ami kinetikai energiájának megfelelő növekedését vonja maga után. 5 A találmány lényegében abban áll, hogy a tokban, a hátsó vége és az ütő megfelelő vége között, meghatározott kezdeti nyomású gázzal töltött légkamra van, míg a tok mellső vége és a szerszám 10 lába között egymásellen ható rugalmas eszközök vannak, melyek megfelelő nagyságú ellentétes irányú erőket fejtenek ki olymódon, hogy a tokot és a szerszámot, minden egyes ütés után, ugyanazon egy-15 máshoz képesti viszonylagos helyzetbe viszik vissza. Ilymódon elérjük a kívánt eredményt, nevezetesen azt, hogy az ütések frekvenciája tetszés szerint növelhető, minthogy a légpárnának nincs 20 sajátrezgési-periódusa és hogy a visszalökés — amely minden ütésnél létrejön — minden esetben megsemmisül, mielőtt a visszamenet a következő ütés következtében bekövetkeznék. 25 A rajz a találmány két példaképeni foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a készülék működését mutató néhány diagrammot; a 2. és 3. ábra az egyik foganatosítási 30 alak két függőleges hosszmetszetét mutatja vázlatos; a 4. és 5. ábra a találmánynak egy második foganatosítási alakját függőleges hosszmetszetben, illetve részben nézet-35 ben, mutatja. A 2. és 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál két egyenlő (m, m) tömeg állandó sebességgel és a (p, p) tengelyhez képest teljesen szimmetrikus módon forog, pl. 40 az azonos (i, j) fogaskerekek révén. A két tömeg (r) sugara körkerületeken az (O, 0,) tengelyek körül forog, melyeket az (N) tokban szabadon mozgó (M) ütő hord. Több tömeg esetén azokat mindig vissza 45 lehetne vezetni az elmondott feltételek szerinti két képzelt tömegre. Ismeretes, hogy a tömegek ezen viszonyok mellett oly váltakozó eredő-erőt fejtenek ki, melynek intenzitása az 1. áb-50 ra (f) görbéjével ábrázolt szinuszgörbe szerint változik. Az ütő sebességét a (v) görbe mutatja; ez a sebesség az ütés (perkuszió) pillanatában, valamint a visszafelé löketnél a tok fenekének való ütkö-55 zés pillanatában hirtelen megsemmisül. Az (s) görbe az ütő által megtett utat mutatja, az ütő teljes lökethosszát pedig a 2. és 3. ábra (x—x) és (x'—x') tengelye közötti (S) távolság adja, A találmány szerint az (M) ütőnek, 60 a hátsó végén, a (2) dugattyúja van, mely a tok hátsó végében kiképezett (3) hengeres részben tömítetten csúszhatik. E hengernek a feneke oly (1) távolságban van a dugattyú homlokfelületétől, mely 65 a dugattyú fentebbi (S) lökethosszánál (c)-vel nagyobb. (2. és 3. ábra.) Abban a mértékben, amelyben a dugattyú a hátrafelé löketét végzi, a (p0

) kezdeti nyomású gázzal (pl. levegővel) töltött (4) 70 kamrában a gáz összenyomódik, amiből ellen-erő keletkezik, melynek erősségét az 1. ábra (P) görbéje mutatja. Ebből kifolyólag az ütőre ható erő az (f) és (P,) értékek algebrai összege, vagyis az (F,) 75 görbével feltüntetett erő. Ez az erő az ütő mozgását fokozatosan lassítja, melynek sebessége ennek következtében többé nem a (v), hanem a (Vj) .— görbeszerinti. 80 Abban a pillanatban, amelyben a tömegek a 3. ábrán feltüntetett (x'—x') helyzetbe kerülnek, az ütőnek van még bizonyos sebessége, melyet a gáz további összenyomódása és a működő erő meg- 85 fordulása lefékez. A megállás a (ír) ponton túl lévő (Z) pontban (1. ábra) következik be, azaz a visszafelé való löket (visszamenet) fél periódusnál hosszabb ideig tart, míg az odafelé való löket (előre- 90 menet) tartama ugyanannyival csökken. Ebből következik, hogy az utat, illetve a löketet a maximumra növeltük és hogy a következő előremenet sebessége (v)-ről (V2

)-re növekedett. 95 A következő előremenetben (ütőlöketben) a működő (F2

) erő az (f) és (P2

) értékek algebrai összege, ahol (P2

) a (3) hengerben lévő gáz expanzió-ereje. Az előremenet és a visszamenet köz- íoo ben megtett tereket az (S,) és (S2

) görbék mutatják. A (TC—Z) késés nyilvánvalóan a (3) hengerben lévő gáz (p0

) kezdeti nyomásának a függvénye: az egyiket a másik- 105 nak az elérni kívánt eredmények alapján való szabályozásával szabályozzuk; ezt a késést célszerű a lehető legnagyobbá tenni, a teljes körfolyam tartamának a megváltoztatása nélkül. no Ami az ütő mellső része és a szerszám (5) hátsó része közötti rugalmas összeköttetést illeti, az egyszerűen két terhelt (7, 8) rugóból áll, melyek egyik végükkel a szerszám (5) hátsó részén lévő (6) 115 tárcsa két szembenfekvő felületének má-