118243. lajstromszámú szabadalom • Világítóberendezés villamos kisütőcsővel és vörösen fluoreszkáló réteggel

Megjelent 1938. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118343. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8698. ALAPSZÁM. Világító berendezés villamos kisütőcsővel és vörösen fluoreszkáló réteggel. N. Y. Philips* Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1936. évi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 20-ika. Ismeretes liiga nygőzkisütőcsövekkel kapcsolatban oly vörösen fluoreszkáló anyagok alkalmazása, melyek a kisütőcsövek emittált sugarainak egy részét 5 hosszabb hullámú sugarakká alakítják át. E fluoreszkáló anyagok közül különösen a vörösen fluoreszkáló rodaminiestékanyagok ismeretesek. E rodaminfestékanyagok alkalmazása a gyakorlatit) ban azonban nem vált be, mert ez anyagok, mint gyakorlati alkalmazásukból kitűnt, fluoreszkáló tulajdonságaikat rövid idő alatt elvesztik. E hátrány kiküszöbölését eddig maguk a fluoreszkáló 15 rétegek javításával kísérelték meg. Az említett hátrányt a találmány szerint jelentékenyen csökkentjük úgy, hogy a vörösén fluoreszkáló rodaminfestékanyagokat oly higanygőzkisütőcsővel kap-20 csolatban alkalmazzuk, melynek üzemi higanygőznyomása 10 atmoszféránál nagyobb. Azt találtuk, hogy az ily igen nagy higanygőznyomásoknál emittált fény 25 színképében a 2537 Á vonal, valamint a szomszédos hosszabb hullámú sugarak erőssége aránylag lecsökken. A csökkent erősségű hullámhosszkörzet szélessége annál nagyobb, minél nagyobb a higany-30 gőznyomás. A rövidhullámú sugaraknak ez az erősségcsökkenése a találmány szerinti berendezésnél igen előnyös, mert ennek folytán a rodaminkészítményt csak kisebb mértékben sugározzuk be e rövid-85 hullámú fénnyel, ami a vörösen fluoreszkáló rodaminfestékanyagok fényállósága szempontjából nagyfontosságú. Azt találtuk, hogy ezek az anyagok a kb. 2537 Á hullámhosszúságú sugarakat erősen abszorbeálják. Mivel e sugarak a találmány 40 szerinti berendezés kisütő csövében erősen elnyomatottak, a fluoreszkáló anyagok fakulását elő nem idézhetik. Ezenfelül azt találtuk, hogy a fluoreszkáló rodaminfe tékanyagok csak kevéssé nyel- 45 nek el 3000 és 5000 Á hullámhossz közötti sugarakat, vagyis oly körzet sugarait, mely az említett igen nagy nyomású higanygőzkisüléssel kisugárzott fény nagy részét öleli fel. Ez a fluoreszkáló réteg 50 íényállóságára szintén nagy fontosságú, úgy, hogy e rétegnek hosszú hasznosítható élettartama van. A higanygőzlámpa célszerűen lényegileg kis, belső átmérőjű, azaz 7 mm-nél 55 kisebb, még előnyösebi en 4 mm-nél kisebb átmérőjű kvarc-hengerből állhat, mely gázt, higanyt és szilárd izzóelektródákat tartalmaz; ezeket előnyösen maga a kisülés hevíti. A fajlagos terhelés, vagyis 60 a kisülési pálya egy-egy c-m-ére eső energiafelvétel, a kisütőcső hőleadási képessége és a csőalak emellett úgy igazodnak egymáshoz, hogy a higanygőznyomás 10 atm.-nál nagyobb. Az említett érté- 65 kek alkalmas megválasztásával oly higanygőznyomásokat érhetünk el, melyek 10 atm-nál jóval nagyobbak. Mivel a 2537 Á vonal környékén az abszorbciósáv annál szélesebb, minél nagyobb a 70 higanygőznyomás, a találmány szerinti berendezésnél célszerűen oly higanygőznyomásokat alkalmazunk, melyek 10 atm-nál jelentékenyen nagyobbak, pl. 20,