118228. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső többszörös szekundérelektron-felszabadítással

3. ábra másik megoldási alak nézete. A csőben (1) lcatóda, pl. izzókatóda, vagy fotokatóda vam. Ellőtte foglal helyet a (2) vezériőelektróda, amely ebben az esetben 5 csigavonalalakú és a hozzá csatlakozó (3) felszabadító elektródát lezárja. A felszabadító elektróda több, egymás mögött elhelyezett (3—10) részhengerből áll, amelyeknek annál pozitivabb a poten-10 ciállja, minél távolabb vamnak az (1) katódától. Az anóda szintén több, fokrólfokra növekvő potenciálú, átengedő (11— 18) rész anód ár a vagy gyorsító elektródára osztott. A gyorsító elektródák a hozzájuk 15 tartozó felszabadító elektródák belsejében vannak, azonban azokhoz képest a potenciáUnövekedés irányában eltolt elhelyezézésűek és a cső belsejében azonos potenciálú, felszabadító elektródákhoz, pl. a 20 legközelebbi vagy a második szomszédos erősítőfokozat felszabadító elektródájához csatolhatok, ami a szükséges hozzávezetések számát csökkenti. A hozzávezetlek további csökkesoiését — határesetben egé-25 szem kettőig — úgy érjük el, hogy az elektródákat léghíj as térben elhelyezett (19) nagy ohmos ellenállásokkal kötjük össze. Ezeknek az ellenállásoknak az árama a fellépő legnagyobb szekundérefektron, 0 áramhoz viszonyítva nagy!. Az átengedő, gyorsító elektródák átmérője lényegesen najgyobb az ismert berendezésekben alkalmazott anódadróténál. A felszabadító elektródáknak különböző az átmérője és egy-36 mást tengelyirányban lefedik, úgyhogy az elektronok számára áthatlatn burkolófelülel keletkezik. A gyorsító és felszabadító elektródák nagy ohmos ellenállású réteg, vagy nagy 40 ohmos ellenállású drótból vagy szalagból álló tekercs alakjában is készíthetők. Az első felszabadító elektródának már pozitív potenciálja van.' a (2) vezérlőrácshoz viszonyítva, úgyhogy a ráccsal vezé-45 relt eJektrómok a (3) felszabadító elektróda belső falán hozzák létre az első erősítést. A szekundér .elektronok a (11) gyorsító elektróda vonzó mezejének hatása aíLatt átrepülnek a (11) elektróda belse-50 jébem ILévő téren és nagy ütközési sebességgel érkeznek a (4) felszabadító elektródához, amely pl. 400 volttal pozitivebb a (3) elektródánál. Ez a folyamat fokrólfokra ismétlődik. Az utolsó (18) aaiódá-55 nak (22) zárófala van, amely valamennyi elektrónt összegyűjti. A 3. ábra szerinti megoldási alaknál a primér elektronok felszabadítófelülete nagyfelületű (20) fotokatóda. Ez a katóda a fény akadálytalan bebocsátására az 60 erősítőberendezés tengelyéhez képest ferde ) elhelyezésű. A fotoelektronokat a (21) háló, amely sík, vagy a fotokatóda felé domború, beszívja a (3) felszabadító elektródába. A (11—14) gyorsító elektródák ebben 65 az esetben rövid, üreges hengerek vagy hengerfel ületen elhelyezett és egymással összekötött egyes pálcikák. A primér elektronok elektronsugárnyaláb alakjában vagy fólián- át is léphetnek 70 az erősítőbe. Szabadalmi igények: 1. Szekundérelektroneső, belsejében anódát tartalmazó, hengeres felszabadítóéleklródával, amelynek jellemzője a 75 felszabadító-ielektróda belsejében, azzal egy tengely űen elhelyezett, pl. hengeres háló vagy rács alakjában készített, elektrónátengedőianóda. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső 80 megoldási alakja, amelynek jellemzői az elektronátemgedő-anódát helyettesítő egymástól elválasztott gyorsító-elektródák. . 3. A 2. igénypont szerinti elektroncső 85 megoldási alakja, amelynek jellemzője, hogy a gyorsító-elektródák tengelyirányban sorakozó gyűrűkből állanak. 4. Az 1. igénypont szerinti elektroncső megoldási alakja, amelynek jellemzője, 90 hogy a felszabadító-elektróda is töífo, gyűrűalakú részből áll. 5. A 2—4. igénypont szerinti eleklamcső megoldási alakja, amelynek jelteaizője, hogy a gyorsító-elektródák és a 95 felszabadító-elektródák egymáshoz képest az egymásra következő fokozatok irányában eltoltak. 6. A 2—5. igénypont szerinti elektroncső megoldási alakja, ajaelysaek jel- löt) lemzője, hogy a gyorsító-elektróda a cső belsejében mindenkor a legközelebbi fokozat felszabadító-elektródájával kapcsolódik. 7. A 4—6. igénypont szerinti efleJatroncső megoldási alakja, amelynek jellemzője, hogy űl fdszabadítónelektródák a cső belsejében eUesnáULások közvetítésével kapcsolódnak egymással. 8. A 4—7. igénypont szerinti efitektroaeső tito