118220. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyon rövid hullámok vételére

2 118220. A találmány szériáit ultrarövidhullámú csövet egyidejűleg több munkafolyamai elvégzésére használunk. A cső például egyidejűleg ultrarövid hullámok vélelére és ki-5 sebb frekvenciájú hullámok keltésére használható. A találmányt részié Lesen a mellékeli rajz kapcsán ismertetjük, amelyen annak kél példaképen felvett kiviteli alakját vázlato-10 san tüntettük fel. Az 1. ábra ultrarövid hullámok vételére való berendezés kapcsolási vázlala. A 2. és 3. ábrában feli tüntetett görbék az előző ábra szerinti berendezés működési 15 módját magyarázzák. A 4. ábra a berendezés egy másik kiviteli alakjának kapcsolási vázlala, a találmány szerint tökéletesített csővel. Az 1. ábra szerinti ultrarövid hullámú i0 csövet ultrarövid hullámok vélelére és közbenső frekvenciájú rezgések kellésére használjuk. Az (1) léghíj;as cső (2) kalódját az (s) áramforrás árama hevíti. E katódol (3) 25 rezgési elektród veszi körül, amelyhez a vett ultrarövid rezgések *a (13) kétágú hozzávezetésen ál jutnak. A cső kiegészítő része a (4) visszaverődési elektród, amelyhez negatív feszültségei vezetünk. A (3), 30 valamint (4) elektródot az S) áramforrás a (7) és (8) ellenlelepekkel kapcsolt (5) és (6) polenciómélerekeii ál táplálja. A (9) és (10) érintkezőknek az (5) potenciométeren, továbbá a (11) érintkezőnek a 35 (6) potencióméteren való kellő beállításával elérjük, hogy az (S) áramforrás feszültségének jelentékeny ingadozásai az, (1) vevő csőnek ultra nagyfrekvenciára való hangolását lényegileg nem befolyásolják. A 40 (2) katód hevítő árama a (12) szabályozó ellenállással állítható be a kellő értékre. A találmány értelmében az 1. ábra szerint a (3) elektród és a (2) katód közé (14) rezgőkört iktattunk. Ez áramkörben (15) 45 kondenzátor fekszik, amely a közbenső frekvenciájú rezgésekel arra az áramkörre korlátozza, amely a (3) elektródot és a (14) rezgőkört tartalmazza. Az elektródokhoz vezetett feszültségeknek 50 a következőkben ismertetelt beállításával a (14) rezgőkörben csillapítatlan rezgések tarthatók fenn, amelyek frekvenciája kisebb, mint a (13) kétágú hozzávezetésen át bevezetett rezgések frekvenciája. 55 Az a frekvenciasáv, amely ily módon a (14) rezgőkörben fenntartható, nagyon széles. Gyakorlati kísérleteknél azt találtuk, hogy oly rezgések kelthetők, amelyek hullámhossza 40 centiméter és több ezer méter között van. A (14) rezgőkörben 40 centi- 6' méter nagyságrendű bullámhossz esetén Bar'kbausen nevén ismeretes rezgések keletkeznek. Az (1) cső egyidejűleg két munkafolyamatot végezhet; nevezetesen a (3) elektród áramkörének hangolásá- 6 val egyrészt olyan hullámokat vehetünk, amelyek hullámhosszának nagyságrendje egy deciméter vagy ennek töri része és másrészt 40 centiméter nagyságrendű közbenső frekvenciájú hullámokat kelthetünk. 71 Mint már említettük a cső két elektródja közé iktatott áramkörben rezgéseket tarthatunk fenn, aminek az a feltétele, hogy az (1) csővel kapott negatív ellenállás elég nagy legyen az áramkör veszte- 7, ségeinek kiegyenlítésére. A cső negatív konduktancia halasával ily módon keltett rezgések különbözőkép használhatók fel. E rezgések felhasználása végett a (14) áramkörhöz másik (Ki) 8' áramkör csatolható, amely közbenső frekvenciákat erősítő (17) készülékben végződik és ennél tetszőleges ismeretes vételi eljárás használható. Az ismertetett berendezés rendkívül ér- 81 zékeny ultrarövid hullámú vevő. mert a közbenső frekvenciájú rezgőkör beállítása szerint az amplitúdó vagy a frekvencia a (13) kétágú hozzá vezetéssel vagy antennával vett ultrarövid hullámok aplitudójától. 91 l'ügg. Az 1. ábrában feltüntetett berendezés aképpen is módosítható, hogy a rezgőköri a (4) visszaverődési elektród és a (2) katód közé iktatjuk vagy két rezgőköli 9' is rendezhetünk el. Ezek közül az egyiket a rajz szerint rendezzük eíl, míg a másikait a (4) elektród és a (2) elektród közé iktatjuk. Ezek az áramkörök esetleg egymással csatolhatok vagy csatolás nélkül hasznát- 11 halók. A 2. és 3. ábra szerinti áramíeszültség görbék az 1. ábrában feltüntetett berendezés működését magyarázzák. A 2. ábrában az ordinálára a (3) rez- 11 gési elektródhoz vezetett egyenáram értékét milliamperekbcn és az abszcisszára a (3) rezgési elektródra kapcsolt feszültség értékeit voltokban vittük fel. A (Bl) görbe arra az cselre vonatkozik, 1 amikor a (1) elektród Er előfeszüllsége zérus, míg a (B2) görbe arra az esetre, amikor az Er előícszültség minusz 10 volt. A rajzból kitűnik, hogy a (3) elektródhoz kapcsolt feszültség kellő értékeinél az^Al) 1 és (A2) görbék szerint oly rezgési terjedelmek vannak, amelyek a (Bl), illetve (B2) görbéknek felelnek meg. Az (Al) és