118219. lajstromszámú szabadalom • Hullámszűrő

4 118210. tételezett esetben végtelen, vagyis a reaktanciáknak véges frekvenciáknál nincsen további rezonancia- vagy antirezonanciafrekvenciájuk és az (yj), valamint 5 (y2

) szögek görbéi a frekvencia növekedésével ellaposodnak. A reaktanciák frekvenciakarakterisztikáját a 4. ábrában tüntettük fel, amelyben az (5) görbe az (Xj) és a (6) görbe az (X2

) reaktanciának 10 felel meg. Az ábrából világosan kitűnik, hogy a kritikus frekvenciák nem esnek egybe. Az (Xj) és (X2

) reaktancia fizikai jellegét a 2. ábrában a (Za

), illetve a (Zb) 15 impedancia szemlélteti. A (Za

) impedanciának két rezonancia áramköre és egyszerű induktanciája van, amelyek mindannyian egymással párhuzamos kapcsolásban vannak. A (Zb

) impedanciának 2o antirezonans hurokáramköre és ezzel sorosan kapcsolt kapacitása, valamint induktanciája van. Ismeretes, hogy elméletileg a kritikus frekvenciák egybeesésének hiánya több 25 átviteli frekvenciasávot eredményez. így a 2. ábrában feltüntetett műhálózatnak az előzőkben említett kritikus frekvenciák esetén (f0

) frekvencia alatt két gyengítési sávjának kell lenni, az (Xx

) reaktancia 80 első antirezonancia- és rezonancia-frekvenciájának közelében levő terjedelemben, ahol az (Xt

) és (X2

) reaktanciák azonos előjelűek. Az említett frekvenciasávok terjedelmében azonban a gyengítés 35 értéke nagyon kicsiny és a végimped'anciák okozta visszaverődési hatások folytán jelentéktelen. Mindeme hatásokat felvettük a 8. és 9. egyenletben, amelyek azt mutatják, hogy a gyengítés mind-40 addig kicsiny, amíg az (yx

) és (y2

) szögek különbsége kicsiny. Miután a reaktanciák kritikus frekvenciáit az előzőkben ismertetett grafikus módon meghatároztuk, az egyes induk-45 tanciák és kapacitások értékeit aképen állapíthatjuk meg, amint azt Forster M. R. ,,A Reactance Theorem" című közleményében a Bell System Technical Journal című folyóirat III. kötetének 50 1924. évi április havi 2. számában ismerteti. Mielőtt azonban az említett közleményben megadott képleteket alkalmazhatnék, minden impedanciának egy elemét meg kell határoznunk. Ez az (yx

) és 65 (y2

) karakterisztikák meredekségének zérus frekvenciánál való vizsgálatával lehetséges. E görbék mindenikének meredekségét a (3) görbe meredekségével, vagyis a kívánt lineáris fáziskarakterisztika meredekségének felével tehetjük 60 egyenlővé. A 4. egyenletből az (yt

) és (y2

) karakterisztikák meredeksége dyi _ 1 df

•-[£]' R dt és • 65 dy3

_ R _<L JL 10 " " -gr dr

x

' amelyek zérus frekvenciánál iZil" =J_ is df Lf=o R ' df Jf = o és "dHf=0

=

=

~R

4 i;]f=0

u-7

0 Zérus frekvenciánál a (Za

) reaktancia nyilvánvalóan nem más, mint az egyszerű, mellékáramkörű (Lí

a

) induktancia és a (Zt

) reaktanciát teljesen a soroskapcsolású (C2

a

) kapacitás határozza 75 meg. így tehát, ha az eredő fáziskarakterisztikák kívánt lineáris meredeksége (S0

), a 13. és 14. egyenletek a következőképen alakulnak: T

8^^ 15

' és -|-S0

= 2*R C2

a

16. í ami elégséges az (Ll

a

) és (C2

a

) alkatelemek meghatározásához. Amint látjuk a 3. ábrában a (3) görbe 85 szerinti fáziskarakterisztika az 1.3f0 frekvenciánál (is/2) értékkel hirtelen eltolódik, ami az összfáziskarakterisztikában (n) fáziseltolást vagy az áramirány megfordulását jelenti. Ilyen jellegű foly- 90 tonossági hiány fellép, valahányszor a gyengítés végtelen értéken megy át, mint pl. 1.3f0

frekvenciánál, aminek azonban nincsen súlyosabb következménye, mert a fordított irányú áram 95 végtelenül kicsiny. A fáziskarakterisztika lineáris jellege a határfrekvencia fölött az első gyengítési csúcsig meg-