118216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrocellulóza lőpor előállítására acetonalkohol oldószerelegy segélyével
Megjelent 1938. évi júnins hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118216. SZÁM. XlX/g1 . OSZTÁLY. — 2V. 3137. ALAPSZÁM. Eljárás nitrocelluloza lőpor előállítására aceton-alkohol oldószerelegy segélyével Nitrokémia Ipartelepek Ii.-T., Budapest. A bejelentés napja 1936. évi augusztus lió 28-ika. A találmány oly eljárás nitrocelliilozalőpor előállítáisára, melynél aeeton-alkohol oldószerelegyet használunk. A nitrocellulozát, lőporrá való feldolgozás közben, szerves oldószerekkel zselatinálják. Ismereteseik oly eljárások, amelyeknél a zselatináláshoz könnyein illó oldószereket használnak; ezek 'közül azonban idők folyamán az iparban csak két eljárás honosodott meg, nevezetesen az aeelon-alkoholos és az éter-alkoholos eljárás. Az aeeton-allcoholos eljárás esetében az ismert módon alkoholizált nitrocellulozálio'/ annyi acetont adnak, hogy megfelelő képléikonységű és a présekben feldolgozható lőpoirmasszát kapjanak. Az aceton önmagában, mint oldószer mindenfajta nitrocellulozát képes oldani, i Ugyancsak mimdemíéle nitrocelluloza fajtát old a fenitemlített eljárásnál használt, nagymennyiségű acetont tartalmazó aeeton-ailkohol-alegy is. Ez okból az acetonalkoholos eljárásinál a felhasznált niitro» cellulóza oldhatósága nagy szerepet nem játszik. Ezzel szemben az éter-alkoholos eljárásnál a lőpor előállításához kétféle nitrocellulozát használnak, melyek közül az I egyik az éter-alkoholos elegyben tökéletesen oldódik, ül. zselatinálódik, míg a másik csak kis mértékben oldódik, ill. zselatinálódik. Az éter-alkoholos eljárásnál tehát, — , szemben az aceton-alkoholos eljárással — alacsony nitrogén tar talmű, jói zaelaíinálódó nitoeellulozába, mint koretanyagba, 40 45 maglas nitrogéntartalmú, éter-alkoholban csak kis mértékben oldódó nitrocellulozát, mint töltőanyagot, agy az,na k. A kétféle eljárással kapott lőpor a zselatinálás különböző módjának és fokának megfelelően, különböző szerkezetű. Az aeetonnalkoholos eljárással egész tömegében átzselatilláit, az éter-alkoholos eljárással pedig átzsekitinált keretanyaglx)l és aíbba zott nemzsel atiiiált töltőaniyagból álló lőport kapunk. Tapasztalati tény, hogy az éter-alkoholos eljárással nyert lőpor ballisztikai szemu- 50 pontból messze fölülmúlja az Rcet-on-aíkoholos eljárással kapott lőporfajtát; ezzel szemben az éter-alkoliolos eljárás drágább ós veszélyesebb. Ugyanis az éter alacsony forrpontja nagyobb párolgási veszteséget 55 von maga után; az éter-alkohol gőzök levegővel tágabb határok között alkotnak robbanó elegyet, mint az aceton-al'kohol gőzök (és ezért veszélyesebbek. Az éter hajlamos peroxid képzésére, aimiely veszélyes és kellemetlen oxidációs jelenségeket vonhat maga után. Az éter azonkívül drágább mint az aceton és abból a gyártáshoz nagyobb mennyiséget kell felhasználni. A találmány szerinti eljárás egyesíti az acetoraalíkoholos lőporgyártás előnyeit az éter-alkoliolos eljárás előnyeivel, de az utóbbi eljárás hátrányai nélkül. Az éter-alkoiholos eljárással kapott lő- 70 por miinőségét a zselatinált keretanyagból és abba ágyazott 11 enizselatinált töltőanyagból álló szerkezet adja meg. Kitűnt, hogy ezt a szerkezetet az aceton-alkoho-60 65
