118193. lajstromszámú szabadalom • Szerves reakciók és azok katalizátorai
118193. 3 dipropil-, dibutil-, dialkilétereket, béta és gamma klórétereket, ciklohexilétert és nem szimmetriás étereket, így pl. metiletil-, etilpropil-, metilpropil- és metilalkil-5 étereket, valamint anizolt hasonlóképen dolgozhatunk fel. Valamely éternek észterré való átalakításakor az éter molekulás viszonya a kondenzáló szerhez előnyösen 0,1 és 1,0 kö-10 zött van, ha serkentő nincs jelen. Ha a találmány szerinti eljárást CO felvételével járó reakcióknál, így pl. alifás alkoholok, észterek, éterek esetében és olefineknek vízzel és CO-dal való feldol-15 gozásánál alkalmazzuk, úgy a reakcióterméket a bórhalogén-katalizátorral vagy a kondenzáló szerrel alkotott komplex alakjában kapjuk és habár a termék a komplexből víz hozzáadásával és desz-20 tillálással szabaddá tehető, mindamellett gyakorlatilag teljes szétválasztás céljából előnyösebb más addíciós módhoz folyamodni. így víz hozzáadása mellett vagy helyett a komplexet az eredeti alkohoi-25 lal, észterrel vagy máseffélével hozhatjuk össze, mely a kívánt végterméket a komplexből kiszorítani és a bórhalogénvegyülettel valamely más komplexet alkotni törekszik. Desztilláláskor az újonnan kép-30 ződött komplexet maradékul kapjuk és újabb CO hozzávezetésével további reakció kiindulási anyagul alkalmazhatjuk. A reakciómasszát vízzel és/vagy az eredeti szervesanyaggal való feldolgozása 35 mellett vagy helyett különböző nyomásokon foganatosított desztilláló folyamat* nak vetjük alá, amelyben a masszát először egyik nyomáson hevítjük, míg csak állandó forráspontú maradékot nem ka-40 punk, azután a nyomást változtatjuk és a maradékot ismét hevítjük, míg csak más állandó forráspontú maradék nem képződik. Ezt a maradékot az első nyomáson újra hevítjük és ha újból állandó 45 forráspontú masszát kaptunk, ezt követőleg'a második nyomáson hevítjük és ezt addig folytatjuk, míg a masszát alkotórészeire külön választottuk. Ez a feldolgozás akkor lehetséges és előnyös, ha 50 a szerves végtermék az egyik nyomáson, és a bórhalogénvegyület a másik nyomáson forr. Ha víz van jelen, úgy az a szerves vegyülettel keveréket alkot és így a desztillálás egyik terméke gyakorlatilag 55 vízmentes bórhaloid. Ezt a különböző nyomásokon foganatosított eljárást hasonló módon bórhaloidok vízmentesítésére alkalmazhatjuk, mely alkalmazásnak a vízmentes vegyületek jaraiolt felhasználására való tekintettel kereskedel- 60 mi értéke van. A reakciómasszát ahelyett, hogy különböző nyomásokon foganatosított desztillálásnak vetnénk alá,' fémhaloiddal vagy kalciumoxiddal is hozhatjuk össze, 65 melyek a komplexből a szerves vegyületet kiszorítják és a bórhalogénalkatrészszel más komplexet alkotnak. Földalkálifémhaloidokat, különösen kalciumfluoridot előnyösen alkalmazunk. Kalcium- 70 fluorid a célnak nagyon jól megfelel, mert BF3 -dal alkotott komplexének elválasztására magasabb hőmérsékletre felhevítése szükséges, mint amelyen a felszabadított szerves vegyület vagy víz le- 75 desztillálódik. Ezzel a desztillálással vízmentes BF3 -ot és maradékul CaF2 -t kapunk. Mind a párlatot, mint a maradékot ismét felhasználhatjuk. A most ismertetett feldolgozási módszer ugyanúgy, 80 mint a fent leírt, változó nyomásokon végzett desztillálási eljárás, bór halogénvegyületeknek vízzel való kapcsolódásukból történő különválasztására használható. 85 Ha a komplexből származó szerves reakciótermék ledesztillálásakor a katalizátort vagy a kondenzáló szert mindamellett kristályvíztartalmú alakban kívánjuk tartani, akkor a reakciómasszát 90 a savnak vagy az észternek felszabadítására vízzel kell feldolgozni és a maradékban a víznek és a bórfluoridnak viszonyát BF3 -Mol-onként 2,3—1 Mol víznél nagyobb értéken kell tartani, pl. úgy, hogy 95 a desztillálási folyamat alatt folytonosan vizet vezetünk hozzá. 1. Példa : Egy Mol bórfluoridot autoklávban egy Mol metanollal közönséges hőmérsékle- 100 ten és nyomáson összehozunk, azután CO-ot vezetünk be addig, míg a nyomás 700 atmoszférára emelkedik. Ezután a masszát 200 C°-ra hevítjük, míg a belőle vett próba elemzése kimutatja, hogy egy 105 Mol CO lépett reakcióba. Ezt követőleg a keverékhez vizet adunk. Desztillálással ecetsavból az elméleti termelési hányadnak 75—80%-át kapjuk. Ha a reakciómasszában kezdettől fogva 110 három Mol víz volt, akkor közvetlenül a nyers reakciómasszát desztillálhatjuk, amikor is ecetsavból az elméleti termelési hányadnak 75%-át kapjuk. Ha azonos módon etanolt dolgozunk 115 fel, akkor propionsavból az elméleti termelési hányadnak 45—50%-át kapjuk.
