118192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

frakciók közül a legnehezebbet a (24) csövön kivezetjük, egy könnyebbet pedig!, melynek forrpontja a gázolajé körül vam, a (26) csövön át a (27) hőcserélőbe ve-5 zetve lehűtjük s a (28) csövön át a (23) berendezésbe visszavezetjük. E frakció egy részét a (30) csövön át a (14) csőkígyóba vezethetjük vissza. A(23) frakcionáló berendezésben nem in kondenzálódott (fej-) termékek a (32) csövön át a (33) kondenzátorba lépnek, lehűlnek és annyira kondenzálódnak, hogy a benzin íorrpontszakaszába eső termékek túlnyomó része elkülöníthető és a in (34) tartályba vezethető; ennek a kondenzátumnak egy részét a (35) szivattyúval a (36) csövön át visszafolyatként a (23) oszlopba vezethetjük vissza. A nem kondenzálódott gázokát és könnyű gőzöket a 20 (34) tartályból a (40) kompresszorba vezetve, akkora nyomásig sűrítjük, mely az etán forrpontja fölött forró alkatrészeknek a (44) abszorbeáló berendezésben való elkülönítését lehetővé teszi; e nyomás cél-25 szerűen 10.5—21 kg/cm2

vagy még nagyobb. A sűrített elegyet a (41) hűtőben lehűtjük s az itt kondenzálódó részt a (42) tartályban gyűjtjük, míg a lehűtött sűrített gázalakú részt a (43) csövön át a 30 (44) abszorbeáló berendezésbe vezetjük, melyen át alkalmas abszorbeáló közeget, pl. nehéz benzindesztülátumot körfolyamatban keringetünk. Az abszorbeáló közeg a (44) abszorbeáló berendezésbe a 35 (46a) csövön lép be, míg az abszorbátummal dúsított közeg a (47) csövön lép ki. A (47) cső a dúsított közeget még nyomás alatt a (48) desztillálóba vezeti, mely stabilizátorként működik, melyben a könnyű 40 abszorbeált gázok és gőzök, mint hidrogén, metán, etán stb. gázalakban fej termékként kiszabadulnak, mimellett azonban a három szénatomos és nehezebb szénhidrogének a folyékony maradékban, 45 ill. az abszorbeáló közegben maradnak. A közeg ezután a (49) csövön át az (50) desztilláló berendiezésbe lép, melyben már kissé magasabb hőmérsék és/vagy alacsonyabb nyomás uralkodik, úgyhogy a kö-50 zenből a (44) abszorbeáló berendezésben felvett termékek maradékát, mint propánt, propént, butánt, butént, pentánt, penténit, stb. kiűzzük s immár gőzalakban a (41) csövön és (52) hőcserélőn keresztül a 55 (10) túlhevítőbe vezetjük, melynek működési módját már ismertettük. A (44) abszorbeáló berendezésben nem abszorbeálódott sovány gázt a (46) csövön át kivezetjük. A különböző gázok és gőzöktől megszabadított forró abszorbeáló kö- 60 zeg az (50) desztilláló berendezésből a (46a) csövön keresztül a (46b) hőcserélőbe jut, itt lehűl és innen a (46a) csövön jut vissza az abszorbeáló berendezésbe. Az abszorbeáló közeg felgyülemlő fölös- 65 legét csapos csövön keresztül kivezetve, a (42) tartályban felgyülemlő szénhidrogénnel egyesíthetjük és szokásos módon raffinálhatjuk. Ha a szénhidrogéneknek az etán és ben- 70 zin között fekvő mennyisége aránylag nagy, akkor a hőhordó gáz növelése szükséges. E célból a sovány gáz egy részét a (46) vezetékből a (16) csőbe tereljük és a rajzon fel nem tüntetett módon való 75 felhevítés után a reakciókamrába szánt anyagok áramához keverjük. Célszerű ezt a sovány gázt a (15) kamrába lépő olajgőzelegyhez keverni, hogy az olajnak elgőzölését a (15) kamrában elősegítse. In- 80 nen a gáz-gőzzelegy a már ismertetett módon a (19) túlhevítőbe jut, ahol a gáz jelenléte a gőz felhevülését és ezt követő hasadását elősegíti. Ez a hatás abból adódik, hogy a gáz jelenléte különösen a fel- 85 hevítés közben a roncsoló bontást gátló higítószerként s emellett mintegy tömeghatásgázként hat és járulékos meleget visz a reakciókamrába. A sovány gázt azonban másként is adagolhatjuk, így pl. egyma- 90 gában felhevítve közvetlenül vezethetjük a reakciótérbe. Ha a sovány gáz mennyisége nem túl nagy, akkor a (10) túlhevítőben felhevített anyagokhoz is keverhetjük. Minthogy azonban a gáz a polimeri- 95 zálódásnak alávetett gőzöket hígítja, ez a munkamód kevésbbé ajánlatos. A leírt rendszer egy egyszerűbb és kevésbbé hatékony munkamódja esetén magát a körfolyamatban vezetett kiindulási 100 anyagot használhatjuk a (44) abszorbeáló berendezésben a dús frakciót felvevő abszorbeáló közegként s a dús frakcióval szaporodott anyagot ezután közvetlenül a (14) elgőzölőcsőkígyóba vezetjük vissza, anél- 105 kül, hogy a (48) és (50) berendezéseken vezetnőlc át, melyek ez esetben elhagyhatók. A munkamenet ilyen esetében tehát a dús gázt ugyanolyan bontó és polimerizáló körülményeknek vetjük alá, mint ma- 110 gát a kiindulási anyagot. A termékek a (10) túlhevítőben 510 és 650° közötti vagy magasabb hőmérsékekre hevíttetnek s mind a túlhevítőben, mind a (21) reakciótérben polimerizálódnak; 115 ezek a polimerizált termékek a (34) tartályban felgyülemlő, motorhajtásra alkalmas terméket szaporítják; e terméket cél-