118118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolbászburkolatok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118118. SZÁM. IV/h/1. (IV/e., XVII l/d.) OSZTÁLY. — 8. 16414. ALAPSZÁM. Eljárás kolbászburkolatok előállítására. Skrek Lipót II. T. cég, Budapesten, mint Hans Kohn gyáros, Wienben, jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi június hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi június hó 18-ika. Számos eljárás ismeretes papírnak fefeli ér jeany agokkal és keményítőszerekkel való kezelésére oly célból, hogy abból kolbászburkolatokként használható anyagot 5 állítsanak elő. A fehérjeanyagokkal való irapregnálás gyantaenyvezésű papiros esetén nehézségeket okozott. Ezért az. impregnálást vagy vákuum vagy nyomás alkalmazásával végezték, vagy az enyvezést 10 előzőleg alkáliákkal elroncsolták vagy ugyanerre a célra magukhoz az impregnáláshoz használt fehérjeanyagoldatakhoz alkalit kevertek. Használtak továbbá az ily kolbászbur-15 kolatok előállítására enyvezetten papirost is. ' A találmány értelmében az ismertektől teljesen eltérő utat választottunk. Elsősorban kísérleti úton megállapítottuk, hogy a 20 szokásos mértékben gyantaenyvezett papírból előállított kolbászburkolat a gyantaenyv víztaszító tulajdonsága folytán forró vízben jelentékenyen nagyobb szilárdságot mutat, mint a gyaritaenyvezet-25 len vagy csak kevéssé gyantaenyvezett papiros. Azt találtuk továbbá, hogy ú. n. nagy szakítószilárdságú papiros egyáltalán nem szolgáltatja a főzést legjobban álló kolbászburkolatokat, mert a kereske-30 delemben nagy szakítószilárdságú papiros néven kapható papirosokat olyan rostokból készítik, amelyeket kellő ő-rlésnek vetettek alá. Az ilyen papirosok a rostok jobb nemezelődése következtében a ren-35 des használatban nagyobb szakítószilárdságnak ugyan, mint az egyáltalán nem vagy csak kevéssé őrölt szálakból készült papiros, azonban a találmány szerint a főzésnek sokkal jobban ellenálló kolbászburkolatokat szolgáltatnak az egyáltalán ^q nem, vagy csak kevéssé őrölt rostokból készült papirosok, melyek önmagukban kis szakítószilárdságuak. A papirrostok őrlésének az említett cél szempontjából káros hatása abban lelheti 45 magyarázatát, hogy az erősen .őrölt rostok a forró vízzel való érintkezéskor erő sen duzzadnak ós a köztük levő keményített fehérjeanyagot kiszorítják, vagy pedig abban, hogy az ilyen papirosok nagyobb 50 iömöttsége folytán, azok a kolbászburkolat főzéssel szembeni ellenállóképessége szempontjából nem elegendő mennyiségű fehérjeanyagot vesznek fel. A találmány szerint a főzéssel szemben 55 különösen ellenálló kolbászburkolatot egyáltalán nem, vagy csak kevéssé őrölt rostokból álló, erősen gyantaenyvezett papiros alkalmazásával állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás tehát abban 60 van, hogy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé őrölt rostokból előállított, a szokásos mértékben gyantaenyvezett papirost forró vízzel vagy vízgőzzel átnedvesítünk, azután valamely fehérjeanyag meleg* oldatába 65 visszük be és ezután ismert keményítőszerekkel teljesen kikeményítünk. Az őrlési foknak általában erős szulfitcellulózánál (Sulfitkraftstoflf) 20, erős szulífátcellulóza (Sulfatkraftstoff) esetében 30—35, még ne- 70 mesebb rostok, mint pl. manilakender, esetében pedig 50 Stíhopper-fokot, a Schopper-R-iegler-íéle őrlési fokmérővel mérve, nem szabad túlhaladnia. Alphacellulózá-