118108. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos cella

2 118108. pedig másként elrendezett elektróda-rendszer metszete. Az 1. ábra szerinti cellának oly (1) üvegfala van, melyhez a (3) katódát hordozó ő (2) talpaeskát forrasztjuk. E katóda (4) támaszd ró tok révén a (2) talpacskához erősített, félhengeres rézlemezből áll. A (4) támaszdrótok egyikéhez (5) árambevezotődrót csatlakozik. A katóda belső oldalán 10 fényelektromiosaii érzékeny (6) réteg van, mely céziumoxid sórétegéből és ehhez adszorbeált, igen vékony eéziumrétegből áll. mimellett a céziumoxid ezüstrészecskékkel és céziumrészecskókkel van keverve. E 15 fényérzékeny réteget úgy állíthatjuk elő, hogy a (3) rézlemezt a cellába helyezése előtt belső oldalán vékony ezüstréteggel vonjuk be, melyet a (3) lemeznek a cellában való elrendezése és a cella evakuálása 20 utáin oxidálunk, amihez a cellába kismennyiségű oxigént juttatunk ós az ezüstözött (3) rézlemezzel, mint katódával, villamos kisülést létesítünk. Az oxigén fölös mennyiségének eltávolítása után a í>n cellába céziumot juttatunk. Ez a cézium az ezüstoxidot redukálja és a keletkezett céziumoxid a redukált ezüsttel keveredik. E rétegbe cézium be is hatol, mimellett a céziumoxidrétegen vékony adszorbeált cé-30 ziumréteg létesül. A cella anódája két (7) fémirudaeskábó! áll, melyeket a (2) talpacskához rögzítünk és egy-egy (8) árambevezető dróttal látniuk el. A cella rendes alkalmazásánál 35 ezeket a drótoikat egymáshoz csatlaikoztatbatjuk. Különösen a 2 ábrán megállapítható, hogy a (7) anódákat a fényelektromos ikatóda bemenőnyílásának mindkét oldalán és a cella tengelyvonalával párhu-40 zamosan rendezzük el. Mivel a (7) anóda -rudak a (3) katódától kissé oldalit vannak, az anódától a fényelektromos felületnek csak egy része látható és az anódából kiinduló erővonalak lényegileg a katóda szélrészeit érik. A cellát gázzal, pl. 0.1 mm nyomású argonnal töltjük. A rendes üzem közben a katóda belső oldalát világítjuk meg, úgyhogy a fénysugarak fényelektromos felület középső részére jutnak. Az emittált 50 elektronok a gázt.öltést ionizálják, mimellett a csekély gáznyomás következtében az iónok főleg az anóda közelében létesülnek. Ezek az iónok az anódából kiinduló erővonalakat követik, úgyhogy a pozitív 55 iónok legnagyobb része a katódára a szegélyek közelében jut. A (7) anóda.rudakat felső végükön esetleg egymáshoz csatlakoztathatjuk, A 3. ábrán az anódának a featódához 60 képest való más elrendezése látható. E példa szerint a (7) anódarudak a (3) katódát lezáró, képzelt (9) sík ugyanazon oldalán vannak, mint a katóda. Ez esetben a pozitív iónok nagy része a katódát hátsó ol- 65 dalán éri, ahol a réteget egyáltalán nfem sértheti meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Fényelektromos cella gáztöltéssel, anódával és sóréteghez adszorbeált lalkali- 70 fénwéteges fényelektromos katódával, azzal jellemezve, hogy az anóda a katódához képest olyan elrendezésű, hogy az anódától tekintve a hatékony katódafelület nem látható vagy csak rész- 75 ben látható. 2. Az 1. igénypontban védett fényelektromos cella foganatosítási alakja, konkáv hatékony felületű katódával, azzal jellemezve, hogy az anóda a bemenő- so nyílástól oldalt van és célszerűen a katóda széleivel párhuzamos. 3. A 2. igénypontban védett fényelektromos cella foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az anóda a katódát 85 lezáró, képzelt sík ugyanazon oldalán van, mint a katóda. 1 rajzlap melléklette'. I'aüas nyoradn, Bud ipe-it