118086. lajstromszámú szabadalom • Szekunder-elektron erősítő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118086. SZAM. Vll/d. OSZTÁLY. — F. 7931. ALAPSZÁM. Szekunder-elektron erősítő. Ferii seh A. G. cég' Berliii-Zehlendorf-ban. A bejelentés napja 1937. évi február hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi február hó 10-ike. A találmány olyan erősítőcső, amelyben az anódafelületből felszabadított szekun­dérelektrónokat használjuk fel erősítésre. Az ilyenfajta csövek általában úgy mű-5 ködnek, hogy meghatározott sebességű elektrónok egy elektródából szekundér­elektrónokat szabadítanak fel. Ezek a fel­szabadított elektrónok második felszaba­dító elektródára ütköznek, az ebből fel-10 szabadított elektrónok harmadik felszaba­dító elektródára ós így tovább. Ezeknél a csöveknél, amelyekben a fel­szabadító elektródáknak előnyösen sze­kundérelektrónokat nagymértékben kibo­ir> csátó felületük van, az erősítés a növekvő áramsűrűség folytán a tértöltés következ­tében korlátozott. Ezenkívül a szekundér elektronokat kibocsátó felületek túlságo­san erélyes bombázása katódasugarakkal 20 az erősítőcső élettartamát nagymértékben csökkenti. A találmány értelmében az elektródá­kat egymásra következő fokozatokban úgy helyezzük el, hogy a nagy crősítőtényező 25 ellenére az áramsűrűség az erősítőcső utolsó fokozataiban is megengedhető ha­tárok között marad. Ezt a találmány ér­telmében úgy érjük el, hogy a felszabadító 'elektródákat a magasabb fokozatokban 30 nagyobb, pl. fokozatról-fokozatra növekvő felülettel készítjük. Az ilyen elhelyezés­nél egyúttal a tértöltés is csökken. Az egész szekundérerősítőt, pl. forgás­testeket alkotó alkatrészekkel szereljük fel 35 és elektródákul növekvő átmérőjű körgyű­rűket vagy kúprészeket használunk, ame­lyek az egymásra következő fokozatokban egyenlő felületű, szokásos lemezek helyére lépnek. Hogy a tértöltést lehetőleg továbbra is 40 alacsony értéken tartsuk, esetleg segéd­elektródákat, pl. hálókat vagy más áten­gedő elektródákat szerelünk be és> a segéd­elektródák ós a felszabadító elektródák közötti távolságokat úgy választjuk meg', 45 hogy a felszabadító elektróda előtti nagy mezőerősség ellenére még biztosítva le­gyen a primérelektrónok ütközése a fel­szabadító elektródára. A rajzok a találmány példaképeni meg- 50 oldási alakjait tüntetik fel, mégpedig az 1. ábra a találmány szerinti szekundér­elektrónerősítő egyik megoldási alakja, a 2. és; 3. ábra többfokozatú erősítő másik' megoldási alakja, a 55 4. ábra a találmány szerinti mágneses miezőt tartalmazó szekundér-erősítőcső, végül az 5. ábra további megoldási alak. Az 1. ábra (15) evakuált üvegbúrát je- 60 löl, amelyben a (16) izzókat óda primér­elektrónokat bocsát ki, amelyeknek számát a (17) vezérlőrács változtatja. Az, elektró­nok a kxípalakú első (18) fel szabadi tő elektródára ütköznek és abból szekundér- 65 elektrónokat szabadítanak fel, amelyek lé­nyegileg a kúp tengelyére merőlegesen hagyják el a (18) kúpot és a második fel­szabadító elektródára ütköznek. Ez utóbbi csonkakúpalakú és az elektrónok a csonka- 70 kúp köpenyének belső falára ütköznek, úgyhogy a (19) elektróda belső falából to­vábbi szekundérelektrónok szabadulnak fel. Ezeknek mozgása a szintén csonka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom