118083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés molykár elleni védekezésre

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI 118083. SZÁM. I/j. OSZTÁLY. — F. 7709. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés molykár elleni védekezésre.. Forster Kálmán nyűg". m. á. vasgyári felügyelő Eger. A bejelentés napja 1936. évi április hó 18-ika. Molykár elleni védekezés céljából mostanáig: a ruhaneműeket, szőrméket, szö, nyegeket stb. naftalinnal, globollal, vagy más erős illatot terjesztő, molykár elleni 5 vód!Qszerr;e-l szórták be. Ez ismert eljárás hátránya, hogy mindaddig, amíg a védőszer teljesen el nem, párolgott, a lakást kellemetlen bűzzel töltötte be, amely fej•• fájást, étvágytalanságot okozott. A lakás 10 erős szellőztetése csak azt eredményezte, hogy a molykár elleni védőszer el párolgása gyorsult és védőhatása hamarább megszűnt. 1 Megkísérelték a molykár ellen védendő áruknak impregnált papír- és cellofánzsákökban való elhelyezését olymódon, hogy a megóvandó árut ruhaakasztóval együtt a zsákokba tették, a zsák száját a * ruhaakasztó kampója alatt zsinórral szo-20 rosan körülkötözték és a ruhaakasztó kinyúló kampójánál fogva a zsákot felakasztották. Ez a megoldás sem vált be a gyakorlatban, mivel a legtökéletesebb bekötés esetén is a bekötött zsák ráncai 25 között a moly a zsákba hatolt és ott hihetetlenül gyorsan szaporodva, pusztításokat okozott. A cellofánból és impregnált papírból készült zsákok felületén elkerülhetet' lenül finom repedések, törések keletkez-30 nek, amelyeken át a molyok a zsák belsejébe hatolhatnak és ott gyorsan szaporodva pusztításokat okoznak. Ismeretes továbbá, a molykár elleni vé• ' dekezésnek az a módja, hogy a ruhákat, 35 szőrméket, szőnyegeket molykár elleni óvóintézetekbe helyezték el, ahol azokat meghatározott időközökben porolták és a megóvandó árukat közös helyiségekben szorosan egymás mellett helyezték el. A megóvásnak ez a módja a legkülönbözőbb fertőző és ragályos betegségek kút- : forrása. Nemcsak az egymással érintkező ruhaneműek és szőrmék útján kerülhettek a fertőző csírák az egyik ruhadarabról, vagy szőrméről a másikra, hanem a, poro- 45 lások alkalmával kivert porban lebegő csirák is rátelepdhettek az öisszies ruhada bokra, szőrmékre, szőnyegekre. A szőrmék nagy része, így pl. a kabátra varrt szőriiiegallérok, szőrme-kígyók, karmantyúk, 5Q gyakran kerülnek a légzőszervek közelébe és emellett a test csupasz felületeivel érintkeznek, úgy hogy a fertőzés veszélye aránytalanul nagy. Az előzőkben fel porolt hátrányokat a 55 találmány szerinti eljárással és b$rendezéssel elkerüljük. A találmány szerinti eljárásnak az sl lé: nyege, hogy a megóvandó ruhadarabot, vagy szőrmét alapos kétoldali kiporolás gp után erősen illatozó anyaggal beszórjuk és ezt követőiéi* a kétoldalt kiporolt, vagy porszívóval portalanított és erősen illatozó porral beszórt árut szilárd falakkal.határolt fedeles tartályba helyezzük és a. tar-. 65 tályt a fedél felhelyezése után ragasztó- ; szalaggal légtömítően lezárjuk: A lezárt tartályban a megóvandó áru idegen áruval nem érintkezhet, az erősen illatozó anyag a lezárt tartályból nem léphet ki, 70 tehát védőhatását a lezárás egész tartama alatt változatlanul megtartja és a helyiség levegőjét nem rontja. További előnye; hogy a megóvandó áru teljesen sötét he-