118076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és portüzelőszerkezet nedves tüzelőanyagok eltüzelésére

zelőanyagfajta lángáramai mellett legye­nek. A legmesszebbmenő hatást akkor ér­hetjük el, ha az €gyk fúvókacsoport láng­áramai a másik íúvókacsoport lángáramai 5 között vannak. Ha pl. már meglevő U-lángú vagy egyéb tüzelőszerkezeteknél a lángzófúvókák egy sorban egymás mel­lett vannak, úgy a fúvókákat a találmány értelmében olyképen iktatjuk be, hogy a 10 szárazabb tüzelőanyag fúvókái a nedvesebb tüzelőanyag fúvókáival váltakozzanak. Olyan tüzelőszerkezetben, melyeknél a tüzelőtér szembenfekvő falaiban lángzófú­vókák elrendezettek, előnyösen az egyik fal 15 fúvókáihoz a szárazabb tüzelőanyagot és a másik fal fúvókáihoz a nedvesebb tü­zelőanyagot vezetjük. Az eljárás örvény lángzókhoz is alkalmas. Két örvénylángzójú portüzeléseknél az 20 egyik örvénylángzót a szárazabb és a má­sikat a nedvesebb tüzelőanyaggal táplál­juk és mindkét lángzónak egyenlő sod­rási irányt adunk. így szakaszonként az egyik tüzelőanyagsugár áramszálai a má-25 sik tüzelőanyagsugár áramszálaira rétege­ződnek, úgyhogy a nedvesebb tüzelőanyag gyors meggyulladása biztosított. Három örvénylángzójú por tüzeléseknél a középső örvénylángzót a nedvesebb és 80 a két szélsőt a szárazabb tüzelőanyaggal tápláljuk és az összes lángzóknak azonos sodrási irányt adunk. Négy örvénylángzójú portüzeléseknél a két középső lángzót a nedvesebb és a két 35 szélsőt a szárazabb tüzelőanyaggal táplál­juk és a két középső lángzónak ellenkező sodrási irányt adunk, míg a külső láng­zók sodrási iránya a velük szomszédos lángzókéval egyező. 40 .. Olyan portüzeléseknél, melyeknél egy­mással szembeirányított tüzelőanyagsuga­rakkal a huzat irányában a tüzelőtér ten­gelyét körülölelő lángörvényt létesítünk az új eljárás előnyeit különösen jól kihasz-45 nálhatjuk, ha az örvény forgási irányában a nedvesebb tüzelőanyag sugarai között a szárazabb tüzelőanyag sugarai vannak. A gyújtóanyag emellett akkor hat a leg­előnyösebben, ha a tüzelőtérben — felül-50 ről az óramutató járása irányában nézve — a szárazabb tüzelőanyag sugarai és a nedvesebb tüzelőanyag sugarai váltakoz­nak. Ennek a tüzelőanyagbevezetésnek meg-55 felelően ajánlatos a malmokat a tüzelőtér sarokéleiben elrendezni és pedig oly mó­don, hogy az első feldolgozási fokozat őrlő­szárítómalmai és ugyancsak a második fel­dolgozási fokozatnak velük táplált mal­mai egymással átlóirányban szemben áll- 60 janak. Örvényportüzelőszerkezeteknél, melyek­nél a tüzelőtér sarokéleiben egymás felett lévő lángzófúvókák elrendezettek, a lá.ng­zófúvókákat úgy iktatjuk a feldolgozási 65 fokozatokba, hogy függőleges irányban a szárazabb tüzelőanyag áramai mellett a nedvesebb tüzelőanyag áramai legyenek. Az ilyen portüzelések a lángzófúvókák nagy számának megfelelően nagy mennyi- 70 ségek feldolgozására alkalmasak, úgyhogy aránylag sok előkészítő berendezésre vaii szükség. A találmány értelmében ebben az eset­ben a sarokélekben közvetlenül befúvató 75 kétfokozatú malmokat rendezünk el, me­lyek egyes feldolgozási fokozatai az ugyan­azon sarokéi egymás felett fekvő lángzó­fúvókáit a különböző tüzelőanyag áramok­kal látják el. 80 A mellékelt rajz a találmány több példa­képem foganatosítási alakban ábrázolja. Az 1. ábra szerinti portüzelőszerkezetet lényegében az (1) tüzelőtér, a (2, 3, 4) lángzók és az (5, 6, 7) malmok alkot- 85 ják. A lángzók közös (8) levegőszekrény­ben elrendezettek, melybe a (9) vezetéke­ken valamely levegőhevítőből előmelegített égési levegőt vezetünk. A (9) vezetékek egyidejűleg a (10) elágazásokon át a mai- 90 mok alatt levő (11) csatornába, melyhez a (12) csőtoldattal az (5) és (7) malmok csatoltak, levegőt vezetnek. A (6) malmot tűzgázokkal, melyekhez a szabályozható (14) csőtoldaton át levegőt adhatunk, a 95 (13) vezeték látja el. Elrendezhetünk azon­ban olyan vezetékeket is, melyeken át az (5) és (7) malmokhoz is tűzgázokat vezet­hetünk. A (6) malomihoz a nyers tüzelő­anyagot, melyet szabályozható (16) fel- 100 adóberendezés szállít, a (15) garat vezeti. A malomban verőkerék forog, mely a tü­zelőanyagot a gázokkal összekeveri és eset­leg resfeben felaprítja. A gázok a tüzelő­anyagot magasba emelik, mire az a (17) 105 fajtázóba lép, ahonnan a gázok és a finom anyagok a (22) vezetéken át a (3) láng­zóhoz áramlanak. A darák a (18) tar­tályban gyűlnek össze, ahonnan azokat a (20) kerékkel hajtott (19) csiga az (5) 110 és (6) malmok beömlőnyílásaihoz vezeti! Ezekben a malmokban az elágaztatott tü­zelőanyagot tovább szárítjuk és esetleg őröljük. Az erősen szárított tüzelőanyag ezekből a malmokból a (23) vezetékekeli 115 át a (2) és (4) lángzókhoz áramlik. A 2—4. ábrák az új eljárásnak tüzelő­anyag előkészítőberendezéseknél való al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom