118062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hírek titkos közvetítésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTlNlsAfl SZABADALMI LEÍRÁS 118062. SZÁM. * VH/j. OSZTÁLY. — T. 5703. AJ^SS&I. Eljárás hfre$: titkos közvetítésére. Tejefiinjseii Gesellsejiat't für drahtlose Telegraphie 111. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1936. évi május hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó 9-ike. Ai találmány eljárás titkos távbeszé­lésre, amelynél a beszédrezgésekre, tehát az átviendő váltóáramokra szabálytalan, tehát zavaró váltóáramokat rétegezünk, mimel-5 lett rétegezésen a két rezgés minden ösz-Szetételét (összegezést, modulálást vagy mindkettőt) értjük. A találmányt a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az l 1. és 2. ábrák az energiaelosztást a •D frekvencia függvényében mutatják. •b^Az (ST) görbe a zavaró, az (SP) görbe a ^^^zédenergia eloszlását mutatja. PPBsmeretesek titkos távbeszélésre való el­járások, amelyeknél a beszédenergiárá ré-5 legezett zavaróenergiák a beszédet fedik és bizonyos mértékben «siffrirozó» hatást lé­tesítenek. Ily eljárások eddig, főleg a drót­jiélküli távbeszélésnél, nem váltak be; mert a zavarófeszültségnek a «siffrirozás» 20 szempontjából támasztott követelmények­nek megfelelően, a maximális beszédfe­szültség három—ötszörösének kell lennie (1. ábra), miáltal az adó hasznos modu­lációja oly kicsi, hogy az adó teljesítmé-25 nyét lényegesen (kb. 10—25-szörösére) kell növelni, hogy ugyanazt a hatótávolságot elérjük, mint nem zavart beszéd esetén. A találmány kísérletekkel nyert azon a felismerésen alapul, hogy a hangos fil-30 mek, hanglemezek vagy csövek zörejfe­szültségéhez hasonló, tehát szabálytalan le­folyású váltóáramokkal keltett zavar már a maximális beszédamplitudók 1,2—1,3-szorosánál is elegendő ahhoz, hogy a be-85 szédet a teljes felismerhetetlenségig fedjük. Ha az eszményi zavarszínképet nem érjük el teljesen, akkor nagyobb zavaró­amplitúdó szükséges. Ily zörej feszültséghez való generátornak célszerűen a zérusfrek­venciától a használt' legnagyobb frekven- 40 ciáig mindenütt megközelítően egyenlő erős a frekvenciaszínképe [2. ábra (a) görbe]. Kisebb zavarógenerátorral és za­varóteljesítmennyel is célt érünk, ha a závarógenérátor számítását szűkebb, pl. a í.=> 2. ábra (b) görbéjének megfelelő frekven­ciasávra alapítjuk. A zavar ekkor a frek­venciasávon ugyanúgy van elosztva, mint a beszédenergia és célszerűen gyenge jel­legű, 500 és 1000 Hz közötti maximuma 50 van. A zavartkeltő berendezést, mint forgó generátort képezhetjük ki, például úgy. hogy szabálytalan alakú hasítékokkaj vagy csúcsokkal ellátott (S) tárcsa (3. ábra) megfelelő (AT) tapogatószerve villamos, 55 mechanikai vagy optikai úton rövid löké­sekel ad, mimellelt az egyes lökések perió­dusa a használt legnagyobb zavarófrekven­cia félpcrkklusával egyenlő vagy ennél rövidebb. Az egyes lökések szabálytalansá- 60 gának elérése céljából két-két lökés közöl ti távolság célszerűen a közepes távolság 0.2—2-szerese között szabálytalanul inga­dozik. Ha a zavaró frekvenciasávot kisebb za- 65 varögenerátor alkalmazhatása végett kes­kenyítjük, akkor a szabálytalan elosztású egyes lökéseket úgy kell méretezni, hogy a lökések túlnyomó nagy számának idő­tartama 0,2—0,8 mi Ili másodperc között 70 legyen, így zavarógenerálort pl. úgy is létesíthetnénk, hogy valamilyen a tapaszta­lat szerint eléggé zavaró zörejt (lemez-, hangosfilm-, vízzúgás stb.) fényingadozá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom