118035. lajstromszámú szabadalom • Alakverő, illetve mélyítő és eljárás előállítására

118035. vannak a csavarhúzó befogadására. Az i ndit vá nyomottak közül sikeresen alkalmazták és hozták forgalomba a keresztalakú keresztmetszetű mélyedéssel eUáó főtt csavarokat. Ezeknek a csavaroknak a lényegét az 1884-ből való 308.246. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom ismerteti, bár azóta számos javítást eszközöltek ezen a téren. 10 Az ilyen csavarokban jelenleg készített mélyedések alakja lényegileg a 6. ábra szerinti matricán látható mélyedések alakjának felel meg és négy részarányosán elhelyezett hornya van, amelyek kö>15 zépső nyílásból ágaznak szét. A szétágazó hornyok szélessége hosszában csökken a csavar fejénél lévő maximumtól lényegileg a mélyedés fenekénél lévő nyílás nagyságáig, de szélein lényegileg egyenle.20 tes szélességű marad, viszont, a középfelé mélyülve, vastagszik. Az elágazó hornyok falain és az összekötő részek falain inkább lapos vagy sík felületek vannak mint íveltek és azt 25 találtuk, hogy ez utóbbiak igen előnyösek és valóban lényegesek, amennyiben a csavarhúzót a mélyedésben tartják, amikor jelentékeny ellenállás akadályozza a csavar behatolását. 30 A megelőzőekben leírt fajtájú mélyedéseket a nagyolt csavarfejekben azok gyártási eljárásának bizonyos szakaszában úgy készítjük, hogy a csavart megfelelő üllőben tartjuk és alkalmas alakú 35 mélyítőt a kívánt mélységig hidegen a fej fémanyagába kényszerítünk. Ez a művelet nagyon igénybeveszi mind a. csavar, mind a mélyítő fémanyagát. A mélyítőnek a csavarban készítendő mélye-40 déssel ellentétes alakúnak kell lennie és a művelettel járó nagy igénybevétel, valamint a kis méretek következtében a mélyítők gyorsan elhasználódnak. A Mélyítőknek mind alak, mind nagyság szeim-45 pontjából pontosaknak kell lcnniök, hogy ilymódon a mélyedés úgy illeszkedjék a csavarhúzóra, hogy a csavar a csavarhúzó végén nehezen megközelíthető helyekre való behajtás céljából helyben •50 tartható. Ez azt jelenti, hogy a mélyedés és ennélfogva a mélyítő nagyságának sem szabad lényegesen változnia. A mélyítők gyors kopása következtében különleges módszerre van szükség, ő5 hogy azokat könnyen, olcsón és gyorsan előállíthassuk. A szokásos megmunkálási módszerek nem alkalmasak a mélyítő teljes elkészítésére, a bordák közötti mélyedéseken belül létesített, már említett sík felületek miatt, továbbá amiatt, hogy 60 ezek a felületek általában a mélyítő csúcsától annak lapja felé szélesednek. A találmány értelmében a szokásos megmunkálási műveleteket használjuk a mélyítő nagyolt kialakítására, miajd ezí a 65 félig kész mélyítőt utólag és további művelettel a kívánt pontos végleges alakra hozzuk, miközben a fám erőssége és szövete is jobbá lesz. A mélyítő készítésére megfelelő fém- 70 anyagot, előnyösen az 1. ábrán látható rövid (10) rudakra vágott szerszámacélt használjuk. A rúd előnyösen hengeres és megfelelő átmérőjű, hogy a mélyítőgép fejében tarthassuk. Esztergapadon eszter- 75 gálva lényegileg lapos (11) vállat készítünk, amelynek közepéből hegyesedő (12) .szemölcs nyúlik ki, amelynek határfeliiletete olyan alakú, mint a kész mélyítő egyik bordájának a mélyítő tengelye kö- 80 rii-1 elképzelt forgásakor súrolt felület, tehát esztergapadon készíthető forgástest. A váltakozó négy-négy borda és horony készítésére szokásos szerkezetű (14) ujjmarót marógépbe szerelünk és a (10) ru- 85 dat annak satujába fogjuk be, úgyhogy a szerszámot a rúd és a szemölcs függőleges tengelyével1

kis szöget bezáró tengely mentén tartjuk. A szerszám tengelye a rúd tengelye és a szemölcs ferde felülete kö- 90 zött fekszik. A szemölcs középpontjától megfelelő távolságban az ujjmarót tengelyirányban úgy mozgatjuk, hogy minden egyes (15) hornyot lényegileg a (11) váll mélységéig vágjon ki. A rudat min- 95 den egyes egymás után következő maráshoz 90°-kal elfordítjuk, amíg a 3. és 4. ábrán feltüntetett félig kész mélyítőhöz jutunk, amelynek minden felülete ívelt, a (15) horony felületei pedig körívaiakúak. ÍM) A bordák (16) felületei körívaiakúak vízszintes metszetben és íveltek függőleges metszetben a bordák előre meghatározott alakjával megegyezően. Minthogy a marót szög alatt mozgatjuk, a nem teljesen kész 105 mélyítő bordáinak szélei szélességükben a csúcstól az alap felé növekednek, amint az a 3., 4. és 5. ábrán látható, bár ez a kész mélyítőnél nem kívánatos. Hogy a méjlyítőt végleges alakra hozzuk, 110 hidraulikus nyomással vagy másképpen matricába kényszerítjük, amelynek mélyedése pontosan ellentétes a csavarokban létesítendő mélyedéssel. Az 5. és 6. ábrán már most látható, hogy a matrica meg- 215 felelő fémből álló (20) tömbben van, ame-