118033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás planograf nyomólemezek előállítására

metszet nélkül is megfigyelhető. A mikro­porozus lerakódásokat tűvel megkaparva és a mikroszkóp alatt (100-szoros nagyítás­ban) megtekintve úgy látszik, hogy azt 5 finoman kristályos anyagnak fehéres ré­szecskéi alkotják, mely anyag teljesen el­térő a közönséges légköri vagy anódos oxid­tól. Abban az alakjában, amelyben a nem közömbösített lapokon van, szintén lúgos 10 kémhatású és ebben is különbözik a sava­nyú légköri és anódos oxidoktól. A lemez­nek ez a lúgos jellege kolorimetrikusan kimutatható. A lúgos kémhatású lemez a közömbösített lemeztől a következő ki-15 sérlettel különböztethető meg. Befestéke­zett festékezőhengert könnyedén végighú­zunk mindkét lemezen és a befestékezett felületeket azonnal savanyú foszfát-marató-* fürdőbe merítjük. A közömbösített lemez 20 festéke a felülről néhány perc múlva leválik, míg a lúgos kémhatású lemez fes­téke gyakorlatilag változatlan marad. A lú­gos kémhatású lemezek azoknak a leme­zeknek a helyettesítésére alkalmasak, ame-25 lyeket eddig a planografus ellen-maratás­sal látott el, amelyekkel szemben azonban e lemezek számos előnyt mutatnak. A leg­több célra a közömbös vagy savval előké­szített lemezek adják a fentebb kifejtett 80 okokból a legjobb eredményeket. Ámbár a találmány szerinti eljáráshoz célszerűen nagy finomsági fokú alumíniu­mot használunk, azonban a kereskedelem­ben «3SH» megjelöléssel előforduló Al-35 Mn-ötvözet is használható, még epdig kü­lönösen akkor, ha a mikroporozus anyag vastagabb rétege kívánatos. Kereskedelmi nátriumaluminát helyett más alkálifém­aluminátok, pl. káliumaluminát használ-40 hatók, amelyeket marólúgnak alumíniumra vagy aluminiumsókra való behatásával állíthatunk elő. A salétromsav helyett más savakat is használhatunk, bár a lemezek közömbösítésére salétromsav használata 45 előnyös. 1. Eljárás planograf nyomólemezek elő­állítására alumíniumlapokból, azzal jel­lemezve, hogy az aluminiumlemezeket forró alkálialuminátoldattal, előnyösen 50 bemártással, addig kezeljük, amíg az alumínium felülete szemcsézetté válik, vagyis azt számos mélyedés borítja, ahol is ezt a kezelést előnyösen addig foly­tatjuk, míg csak a mélyedésekben és, 55 amennyiben kívánatos, a mélyedések _ között levő felületrészeken is, alumi­niumoxidlerakódás képződik, mely le­rakódás mikroporozus és nyomokban alkálit tartalmaz. t 60 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aluminiumlemezt először forró alkálialuminátokoldatban addig fürdet­jük, amíg felületei szemcsézetté válnak, 65 ezután a fürdőből kivesszük és előnyö­sen a felületén levő szennyeződéseket eltávolítjuk, mire a lemezt újra forró alkálialuminátoldatba mártjuk és ab­ban addig fürdetjük, amíg felületeit 70 összefüggő, mikroporozus aluminium­oxidrétegek borítják. 3. A 2. igénypontban védett eljárás foga­natosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aluminiumlemezt az első alkáli- 75 aluminátfürdő után, a felületi szennye­ződések eltávolítására hideg savfürdőbe, pl. salétromsavfürdőbe mártjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében vé­dett eljárás foganatosítási módja, azzal 80 jellemezve, hogy a forró oldat hőmér­sékletét kevéssel a forráspont alatt tart­juk, amikor is az oldat koncentrációja 100 cm3 vízre kb. IV2—5 gramm 90°/o-os alkálialuminátnak felel meg és az al- 35 kálihidroxid koncentrációja 5—15 mol százalék, az alumíniumfelületnek és az oldat térfogatának a viszonya pedig 0.929 m2 -re számítva 19 liter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom