118022. lajstromszámú szabadalom • Falkötés szilókhoz és hasonló építményekhez

118033. esős idomtéglarész homlok felületeivel al­kotott háromszög átfogója szerint halad úgy, hogy az (5) idomtégla a szélesebb négyélű hasábot alkotó részből és a lép-5 esős háromélű hasábot alkotó részből te­vődik össze. Az (5) tégla négyélű ha­sábja fele olyan magas, mint a (4) tégla lépcsős része úgy, hogy a (4) téglák mindegyik lépcsős részére két egymáson 10 elhelyezett (5) tégla négyélű hasábjai fe­ldíszítek fel, a háromőlű hasábok pedig két egymáson lévő (4) tégla nem lépcsős részén nyngosznak. Az (5a) háromélű ha­sábok között keletkeznek a szellőztető-15 nyílások. A rajz 4. és 5. ábrája szerinti megol­dási alak a 2. ábra szerintihez hasonló idomtéglák alkalmazását mutatja kettős­falú szilónál. A (4) idomtéglák egymás-20 felé fordított felületein (6) bordák van­nak, melyek a fal felépítésekor egymásra kerülnek iigy, hogy a bordák vastagsága a kettős falat alkotó falak egymástóli távolságát meghatározza. Ennek követ-25 keztében a kettősfal belsejében függőle­ges (7) légcsatornák keletkeznek, ame­lyek a szilóvázat alkotó (9) gerendák (8) nyílásaiban folytatódhatnak. A (6) bordákban (10) nyílások leibe t-30 nek, amelyek a (11) fegyverző rudak fel­vételére valók. Az egymáson íékvő (6) kövek bordáinak nyílásaival alkotott és a (11) fegyverző rudakat tartalmazó (e) csatornákat a falrakáskor cementtel önt-35 jük ki. Hogy az idomtéglák egymáshoz viszo­nyított és a fal felületéhez képest függő­leges eltolódását lehetőleg megakadályoz­zuk, ajánlatos az idomtégláknak egy-40 másra kerülő felületein egymásbanyúló bordákat és (12) hornyokat készíteni. A 4. és 5. ábra szerinti megoldási ala­koknál alkalmazott bordák, hornyok és fegyverző résnek falkötéseknél önmaguk-45 han ismerteik. Ezeknek azonban a talál­mány szerinti szerkezetnél különleges je­lentőségük van, minthogy a falon át­menő légcsatornák elrendezése a kötés gyöngítését jelenti, ami a helyzetválto-50 zás ellen az idomtéglák kiilön biztosítá­sát teszi szükségessé. 1. Falkötés, szilákhoz és hasonló épít­ményekhez, amelyre az a jellemző, hogy a szilók, stb. falaiban lévő szel- 55 lőztetőnyílásokaf az idomtóglák le­rózselései alkotják, melyek közül leg­alább a nyílás felső határát alkotó idomtéglának lépcsős részei vannak, melyeik a szomszédos téglák hasonló 60 lépcsős részeire feküsznek. 2. Az 1. igénypont szerinti falkötés meg­oldási alakja, melyre az a jellemző, hogy kétféle T-alakú idomtéglából ké­szül, melyek közül a légcsatornákat 65 alkotó téglák lerézselése a légcsator­nák ferdeségének felel meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fal­kötés megoldási alakja, kettősfalú szi­lóíkhoz vagy hasonló építményekhez, 70 amelyre az a jellemző, hogy az idom­téglák egy részének egymásfelé for­dított, a fai felületével párhuzamos felületein bordák vannak, melyek egy­máson feküsznek és a téglákat egy- 75 mástól meghatározott távolságban tartják, mikoris a kettősfal belsejében légcsatornák keletkeznek, amelyek függőleges irányban az egész falra ki­terjednek. 80 4. A 3. igénypont szerinti falkötés meg­oldási alakja, melyre az a jellemző, hogy a bordák egymáson fekvő felü- ; leteiben kivágások vannak, melyek a j fegyverző rudakat fogadják be. 85 1 5. Az 1. vagy következő igénypontok szerinti falkötés megoldási alakja, ' melyre az a jellemző, hogy az idom­téglák minden egymáshoz kerülő ol­dalán vagy azoknak egy részén egy- 90 más'banyúló bordák és hornyok van­nak, melyek megakadályozzák a tég­láknak a falfelületre merőleges köl­csönös eltolódását. 6. Az 1. vagy következő igénypontok 95 szerinti falkötés megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy a légcsa­tornáknak a sziló vagy hasonló épít­mény belső részén lévő, felső széle mélyebben van, mint a légcsatornák- 100 nak a sziló vagy hasonló külső olda­lán lévő, alsó széle. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom