118005. lajstromszámú szabadalom • Uszó híd

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118005. SZÁM. Vin/j. OSZTÁLY. — K. 13827. ALAPSZÁM. Úszóhíd. Ivnight Allan Walton mérnök Hobart (Tasmania). A bejelentés napja 1937. február hó 26-ika. Ausztráliai elsőbbsége 1936. évi február hó 26-ika. A találmány úszó híd, amely főként oly partpontok összekötésére alkalmas, melyeket jelentős szélességű, pl. 1000 mé­ter nagyságrendű vízsáv választ el egy-5 mástól. A találmány szerinti szerkezettel, amely úgy szerkezetileg, mint kereskedelmi szem­pontból is előnyös, széles folyamok és tengeröblök vagy tavak hidalihatók át. A 10 híd a vízen úszó, vízszintes síkban fekvő ív alakjában van szerkesztve. A híd íve egyetlen,bordából állhat, melynek két vége csuklósan van a helytálló parti támpon­tokhoz kötve vagy kétrészű is lehet, mely 15 esetben a két rész az ív csúcspontján egy­mással csuklósan összekötött és két vége csuklósan csatlakozik a parti támpontok­hoz. Az ív kettőnél több részből nem ké­pezhető ki. A híd vízszintes síkban fekvő 20 íve továbbá a vízen úszó betonszerkezet­ből készülhet és két egymással az ív csú­csán csuklósan összekötött ívrészből állhat, melyek parti végükkel csuklósan csatla­koznak a parti támpontokhoz. 25 Úszó hidak általánosan ismertek, azon­ban ezeknél a közönséges úszóhidaknól (pontonhidaknál), az azokra ható áramla­tok, az árapály és az időjárás behatása folytán, horgonyok használatát nem le-30 hetett elkerülni. A találmány szeriinti szer­kezettel a hidat víz alatti horgonyok nél­kül is rögzíthetjük. A találmánynak oly esetekben van kü­lönös jelentősége, ha igen mély víziutak 35 áthidalásáról van szó vagy pedig a me­der alkata folytán a pillérek megfelelő alapozása akadályokba ütközik. Az úszó hidat fából, acélból vagy beton­ból készíthetjük, mely utóbbi anyag e célra különösen jól vált be. Az ívelt híd bordája áfc ív csúcspontján egymással össze­kötött két részből van, melyek mindegyike egy-egy egységben, pl. 500 m hosszban, ismert betontechnikai eljárással készíthető és szerelhető szerkezet. Az ív bordája 45 egész hossza mentén érintkezik a vízzel. 1000 m fesztávú, 10 m széles úttestet hor­dozó híd hetonból készült ívbordája mintegy 20.000 tonna súlyú. Az ív helyze­tének az ismert, függőleges acél- vagy 50 hetonhídtól eltérő megoldása azt célozza, hogy az ívbordát saját súlya alól teher­mentesítsük. Az ív súlyát, a találmány szerint, a víz hordja úgy, hogy a szer­kezeti tagok csupán a forgalom, szél, hul- 55 lámok és hőfokváltozás okozta igénybe­vételeket (veszik fel. Függőleges ívű és nagy fesztávú hidak­nál az azokra nehezedő hasznos teher a hídszerkezet holt terhéhiez képest arány- 60 lag csekély. Ezért az ily hidak fesztávol­sága korlátozott, míg vízszintes síkban fekvő, (a vízen úszó ív esetén 1000 méteres vagy'még ezt a méretet is meghaladó fesz­táv is biztonsággal szerkeszthető. Az úszó- 65 képesség biztosítása végett, beton haszná­lata esetén, az ív szerkezetét szükségképen üregesen, célszerűen, rekeszekre osztva ké­pezzük ki és falait beágyazott merevítő rudakkal, vagy lemezekkel erősítjük. 70 Asz ekként erősített ívszerkezet a szél és árapály terhelései okozta, az ívbordát alkotó tagra vagy tagokra kifejtett húzó-és nyomóerőknek egyaránt ellenitáll. Az ívek végpontjai és a parti támpontok kö- 75 zött kialakított csuklós kapcsolótagok te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom