117983. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó berendezés és hozzávaló villamos kisütőcső

117983. 288 a primer elektronok egy része, amely rendszerint a legközelebbi sokszorozó-e,lektródához ütköznék, ezt elkerülve, a további elektródák egyikéhez ütközik. Ennek kö-5 votkeztében, az áramnak a tértöltés okozta korlátai folytán, lehetetlen az elektronforrásból kiinduló bemenőáram és a kimenőáram között lineáris összefüggést elérni, kivéve a rendkívül gyenge áramokat. 10 A találmány szerinti berendezésben a a gyorsító-elektróda és a sokszorozó-elektróda egymástól teljesen különálló és ennek folytán a gyorsító-mező értéke függetleníthető attól a feszültségtől, amely az 15 elektronokat a sokszorozó-elektródához hajtja. Bármelyik sokszorozó-elektródából kihozható elektronáram erősségél csak a közvetlenül felette lévő elektróda feszültsége határozza meg és ennek a feszüliség-20 nek növelése a következő fokozatban elért erősítésre gyakorlatilag semmi hatást sem gyakorol. Ennek megfelelően a találmány egyik célja olyan, a szekundér elcktronemissziót 25 felhasználó, elektronsokszorozó villamos kisütőcső létesítése,, amelynél fokozatonként a lehető legnagyobb erősítési érjük el és a bemenő-, valamint a kimenőáram között lineáris összefüggés van. 30 A találmány további célja olyan szekundér elektronemissziós erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, amelynél valamennyi elektródából kisugárzott szekundér elektronáramot központosítjuk és pontosan a 35 kívánt ütközőfelületre irányítjuk, mimellett a különböző szekundér elektronáramok közötti interferenciát a lelxető legkisebb mértékre csökkentjük. A találmány további célja olyan szekun-40 dér elektronemissziós erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, amelynél a szekundér elektronokban gyakorlatilag veszteségek nem lépnek fel és amelynél a feszültség külső beállításával az erősítésre 45 és más kívánt hatásokra nézve a lehelő legjobb feltételeket könnyen biztosíthatjuk. " A találmány további célja olyan szekundér elektronemissziós erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, amely hatásos és 50 megbízható működésű és amelynél az erősítés a szokásos izzókatódás erősítővel elérhető erősítéshez képest igen nagy. A találmány további célja olyan fentleírt típusú készülék létesítése, amelyet mind-55 azon célokra felhasználhatunk, amelyekre az ismert izzókatódás csövek alkalmasak; így pl. a találmány szerinti készülék felhasználható mint erősítő, detektor, oszcillátor, kombinált oszcillátor és modulátor stb. 60 A találmány további célja kombinált fotocella és erősítő létesítése:, amely a távolbalátó átvivőberendezésnél alkalmazott igen nagy frekvenciákon is működik. A találmány még további különleges 65 célja olyan fentleírt típusú készülék létesítése, amely tömeggyártásra igen alkalmas. A találmány értelmében fényérzékeny katódából vagy izzókatódából kisugárzott primér elektronokat mágneses mező útján 70 arra késztetünk, hogy szekuudér emisszióra képes elektródafelületliez ütközzenek olyan sebességgel, hogy a fellépő szekundéremissziónak a primér elektronáramhoz való aránya az egységnél nagyobb legyen. 75 Az így előállított egész szekundér elektronáramot még nagyobb pozitív feszültségű más hasonló felületre irányítjuk, ahol is további szekundér elektronok keletkeznek. Ezt az eljárást ugyanazon a tartányon be- 80 lül többször ismételjük és végül a szekundér elektronoknak nagy mértékben! felerősített áramát kivezető-elektróda útján öszszcgyüjtjiük. A találmány értelmében továbbá az ösz- 85 szes elektronáramok központosítására és a megfelelő ütközési elektródák felé irányítására egyetlen mágneses mezőt alkalmazunk, mimellett mindegyik szekuudér elektronáram túlnyomó részét hasznosítjuk és 91 megakadályozzuk, hogy a primér elektronok az ütközési elektródák kikerülésével közvetlenül a kivezető-elektródákhoz ütközzenek. Részletesebben kifejtve, a találmány sze- 9? rinti elektronsokszorozóhoz való villamos kisütőcső célszerűen, azonban, nem szükségképpen hengeralakú légtelenített tartány, amelyben több különálló elektródából álló sorozat van, mimellett az elektródák t< egymástól közzel elválasztott síkokban, egymással és a tartány hossztengelyével párhuzamosan fekszenek. Bár az elektródákkal felszerelt tartányt működés közben nem kell semmilyen különleges helyzetbe n beállítani, az ismertetés egyszerűsítése végett mégis célszerűnek találtuk, hogy a sokszorozó-elektródákat «alsó» és az azokkal szembenfekvő elektródákat «felső» vagy «gyorsító» elektródáknak nevezzük. Azt ta- 1 láltuk, hogy jó eredmények érhetők el, ha a sokszorozó-elektródáknak fényérzékeny felületük van. Olyan eszközöket alkalmazunk, amelyeknek segítségével az elektródákra megfelelő 1 feszültségeket vihetünk fel és a tartányon