117979. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő berendezés különösen abszorpciós hűtőkészülékekhez

2 117979. felé, hanem a horpadás alsó felülete mentén, tehát a (3) eső felső részén az (5) belső oldalon lefelé folyik, amint ez az ábrából ] átható. A folyadék a (2) csőben a dom-5 ború (6) vezetőfelületen függve folyik lefelé a nyíl irányában. A (2) cső (9) végénél azonban ezt a felületet elhagyja és a (7) kanálba csepeg. A belapítás (9)-néi véget ér, amint az a 2. ábrából látható, 10 Már ezzel is elérjük, hogy a lefolyó áram a kívánt irányba és pedig a (7) és (8) kanalak felé haladjon. A (9) résznél elhelyezett lecsurgó elrendezésével az irányító hatást még fokozhatjuk, bőt meg is határoz-15 hatjuk azokat a helyeket, ahol a folyadék lecsöpög. A csövek hajlásszöge szerint a folyadékból több vagy kevesebb csepeg a cső fenéklapjára, illetőleg a belapítás nagysága szerint a felületi erő folytán az 20 oldalfalak mentén több vagy kevesebb folyadék fog a luggő aramból elvezetődni. Eiomború vezetöíclületet a cső igen egyszerű belapításán kívül még másként is elérhetjük. Ily felületeket betétekkel is lé-25 tesíthetünk. Effajta megoldást célszerűen akkor alkalmazzunk, amidőn több eső öszszeépítése, főképen éles hajlásokban nehézségbe ütközik, amely a belapított csövek használatánál még fokozódna. Meg-30 jegyezzük, hogy a (2) cső a (8) csőhöz hegyes szög alatt csat'akozik. úgy hogy a két cső folyadékárama egymással hegyesszöget zár be. Ez a függő folyadékáram képződését különösen elősegíti. 35 A 2. ábrán í'eküateiett kiviteli példa szerinti elgőzölö^tető vagy elnyelető igea sok esetben jól használható. Hogy azonban a hűtőlemezek eiheLyezését megkönnyítsük és a készülék magasságát kisebbre 40 méretezhessük, a kanvarvezetékeket nem csupán egymás fölött, hanem egymáshoz képest oldalt eltoltan is elhelyezhetjük, így pl. a csőkígyót nem egyetlenagy függőleges síkban rendezzük el, hanem az 45 egyes kanyarvezetékeket legalább két, egymással célszerűen párhuzamos síkban fektetjük. Effajta kivitelt segédgázzal működő hűtőkészülék elnyeletőjeként a 3—5. ábrák vázlatosan mutatják. A 3. ábra az 50 elnyeletőt oldalról, a 4. ábra elölről, az 5. ábra pedig felülnézetben mutatja. A hűtőközegben dús gáz a (12), a hűtőközegben szegény oldat (13) csövön lép az elnyeletőbe. Hasonlóképen, mint a 2. ábrabeli 55 szerkezetnél a hűtőanyagban szegény oldat mindinkább dúsabbá válva függő helyzetben a (15) cső belapítása mentén, a (16) harántcső felé halad, ahol leesik és a kanálalakú mélyedésben felgyülemlik, majd a kanál túlfolyóján átömlik. Innen 60 az oldat megint függő helyzetben a (16) harántcsőnél a (17) cső belapított része mentén megint előre jut és a (19) cső belapított részén halad tovább. Eközben több vagy kevesebb folyadék csöpög le, úgy 65 hogy a csövek fenekén is folyadékáram képződik. A folyadékáram tehát lényegileg két főáramból áll, amelyek közül az egyik a csövek felső oldalán függ, a másik pedig a csövek fenekén folyik. Az 70 egyik szintről a másikra való átmenetnél a folyadék a túlfolyó különleges kialakítása folytán nem zuhanhat le egész menynyiségében. A feltüntetett kiviteli példában ezt a kanálalakú szerv (a 2. ábrán 75 (7), a 4. ábrán (14) akadályozza meg. Az egymással szemben szokásos módon oldalirányban eltolt elnyelető tagok két sor (22, 23) hűtőbordával vannak ellátva. A 3—5. ábrákon feltüntetett kiviteli pél- 80 dákban is a függő folyadékot az egyik •szintről a következőre hegyesszögben vezetjük, amint ez különösen világosan az 5. ábrából látható, ahol, pl. a (17) és (15) csöveket a hajlított (16) harántcső köti 85 össze egymással és pedig akként, hogy a (16) harántcső a (17) esőhöz simul. Amint már említettük, a domború vezetőfelületeket betétekkel is létesíthetjük. A domborulatot általában az áramlásra 90 harántirányban létesítjük, még pedig akként, hogy a domború felületek görbületi tengelye az áramiránnyal párhuzamos legyen. A domború felületek tehát egy vagy több (egymás mellett fekvő) kisebb 95 vagy nagyobb görbületi sugárral kialakított hengeres felületeknek tekinthetők. Ezért egy cső hosszirányában futó bordákat is domború vezetőfelületek rendszerének tekinthetjük. 10 A 6. és 7. ábrán két különböző kiviteli alakban betétekkel ellátott két cső átmeneti részét tüntettük fel. A 6. ábrán (31) a felső szint szokásos elnyelető csövét és (32) a szintén szokásos 10 alsó elnyeletőcsövet jelöli. A csövekben belapított csövekből kialakított (33), illetve (34) betétek vannak elrendezve, amelyeknek keresztmetszete amint ez a 6a. ábrából kitűnik, lényegileg vesealakú. Amint a n 2—5. ábrák kapcsán ismertettük, a folyadék a belapított (35) rész alsó felületén függve folyik végig és (37)-nél lecsöpög; az alsó (32) csőben mindinkább felgyülemlik és pedig lényegileg a belapított (38) n rész felső felületéből és esetleg gáz és fo-