117978. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására

Megjelent 19.38. évi április hó 15-én. MAÖFIE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 117918. SZÁM. VLL/D. (VII/J.) OSZTÁLY. — P. 8293. ALAPSZÁM. Készülék fénynyalábnak villamos uton való befolyásolására. Pulvári-Pulverwaeher Károly oki. gépészmérnök, Budapest. Pótszabadalom 114096. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi szeptember hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 2S-ika. A 1146%. sz. törzsszabadalom fénynyalábot ívillamots úton befolyásoló oly készülékre vonatkozik, amelynél a fénynyaláb útjában villamos mező hatása alatt 5 fényátbocsájijió képességét megváltoztató anyag van, amelyet a vezérlő feszültséggel vezérelj elektronok besugároznak. Az éiektrooptlkailag hatékony anyag a törzsszabadalombe] i megoldásnál vagy a csöto vön belül, vagy a csövön kívül van. Az utóbbi esetben az elektronsugarakat a csőből Lenard-ablakon át vezetik ki. A találmány a törzsszabadalombeli készülék tökéletesítésére vonatkozik és azon 15 a felismerésen alapul, hogy az elektrooptikailag hatékony anyag a fény polarizációs síkját akkor is elfordítja, ha ez az. anyag az elektrosztatikus mezőben akként elrendezett, hogy az elektronöugAr 20 nem esik közvetlenül az elektrooptikailag hatékony anyagra. A találmány értelmében az elekronsugárforrás és az elektrooptikailag hatékony anyag között szigetelőanyagtól vagy fé-25 lig szigetelőanyagból készült test van. Az elektrooptikailag hatékony anyag ez esetben is lehet a csövön belül, vagy a fegövön kívül elrendezett. Az elektrooptikailag hatékony anyagot a csövön bélül, 30 de a vakuúmtértől elzártán rendezhetjük el, pl. úgy, högy az elektrooptikai anyagot, amely folyadék is lehet, a vakuumtérrel SZöhiben elzárt Ős a cső belsejében eíhelyé&étt tártányban alkalmazzuk. 35 Á találmány szerinti megoldásnál az a az éléktrönförrás és áz elektrooptikailag hatékony anyag között van, mint fent már említettük, lehet szigetelőanyag vagy félszigeitelő, illetőleg félvezető anyag. Az ilyen félszigetelő anyag az 40 ilyen néven ismeretes anyagokon kívül lehet olyan test, amely részben szigetelőanyagból, részben vezetőanyagból áll. Nevezetesen lehet ez a test fémes bevonattal ellátott üvegtest. A találmány szerinti 45 megoldásnál az elektrooptikailag hatékony anyag a cső vakuumterén kívül is elhelyezhető, akként, hogy az, elektronsugarakkal olyan elektrosztatikus mezőt létesítünk, amely legalábbis részben a csö- 50 vön kívül, illetőleg a eső vakuumterén kívül van és ebben a tériben helyezzük el áz eletktroorptikailag hatékony anyagot. Ezt az anyagot ennél a kiviteli alaknál vágy közvetlenül az elektroncső külső falán, 55 vagy a cső falától oly távolságban is f 1-rendezhetjük, amelyben az elektrosztatikus mező az elektrooptikailag hatékony anyagot még a kívánt mértékben befolyásolja. Az elektrönsugaraknak az elektron- eo forrás és az elektrooptikailag hatékony anyag közötti szigetelő vagy félig szigetelő testén lévő ütközőpontja kondemzátorfegyverzetk'ént hat. Megjegyezzük azonban, hogy áz elektrooptikailag hatékony 65 anyag és az elektronsugárforrás között a szigetelő vágy félig saligetelő anyagból készült testen kívül ezen a testen még egy külön kondenzátorfegyverzetét is alkalmaahatunk. Az elektrooptikailag hatékony 70 anyagon elhelyezett második fegyverzet vagy közvetlenül ezen áz anyagon, vágy