117977. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lencserácsos filmeknek vetítés útján való másolására

117977. 3 Az 5. ábrán feltüntetett berendezésnél hosszirányban recézett filmről, amelyen a képek akként vannak elrendezve, hogy a szokásos módon a film hosszirányára me-5 rőlegesen állanak, oly filmre másolunk, amely szintén hosszirányban recézett, amelyein azonban a köpök a film irányához képest ferdehelyzetűek. Az (1) és (2) képablak a (13) egyeneshez viszonyítva 10 ugyanabban iaz értelemben elfordított, úgyhogy a sugármenetben képfordító rendszert kell alkalmaznunk. Az eredeti film rácsiencséinek a másoló filmre vitt képe a másoló film lencséit kb. 120° szög 15 alatt metszi. A (13) egyenes ezt a szöget felezi, úgyhogy a filmek hosszirányával kb. 60° sízöget zár be. A 6. ábrában feltüntetett berendezéssel az oldalak felcserélése mellett hossz-20 irányban recézett (3) filmről ferdén recézett (4) filmre másolhatunk. A ráeslencsék, illetőleg azok képe ez esetben is a (13) egyenessel felezett szögeit zárnak be. A kiviteli példák számát még tetszőle-25 gesen növelhetjük, ha a következő szempontokat figyelembe vesszük. A hengeres rácslencsék iránya egyik filmen sem eshet azzal az iránnyal egybe, amelyben a képablak felől látott objektív-J0 nyílás képe eltolódik. A két rács irányá• nak az objektív valóságos vagy látszólagos mozgásirányával oly nagy szöget kell bezárnia, hogy a képablakok felől látott objektívnyílás lengő amplitúdója a gyakoris latilag tartható határokon belül maradjon. Ez a szögérték kb. 30°—90°. Ezeket a határokat lényegileg az a feltétel szabja meg, hogy a képablakoknak az objektív felől látott képei, az objektív korrigált <0 képszögén belül maradjanak. A két képablak továbbá egymással párhuzamos, ha a sugármenetben az oldalakat felcserélő képfordító rendszer van, míg ellenkezőleg az objektívnyílás lengé,5 sének irányával szemben elfordítottak, ha képfordító rendszer nélkül dolgozunk. Végül az esetben, ha az egyik filmre vetített kép a másik film rácslencséinek az előbb említett film rácslencséivel nagy 0 szöget zár be, az az irány, amelyben az objektívnyílás eltolódik, az említett szöget szükségképpen felezi, vagy más szavakkal az egyes filmek rácsirányával egyenlő szöget kell, hogy bezárjon. Közben min-5 denesetre feltételezzük, hogy az eredeti és a másoló film rácslenoséinek relatív nyílásai egyenlők. Ha ezek a nyílások különbözők, az irányt úgy kell megválasztanunk, hogy minden egyes film részére a rácslencsék nyílásszöge, az objektívkép 60 lengőiránya ós a rácslencsék iránya közötti szög szinuszával osztva, azon szöggel egyenlő, amely alatt az objektívnyílások egymásután láthatók. A találmány szerinti valamennyi beren- 65 dezésnél azzal, hogy az egész sugármenet a kópablakok által meghatározott síknak csupán az egyik oldalán fekszik, lehetővé tettük, hogy a filmeket egyszerű módon, pontosan és egyenletesen vezethessük. A 70 berendezésnél nem kell, úgy mint azoknál a berendezéseknél, melyeknél a sugármenet a képablakon áthatol, a filmeket éles szögben megtörni, hanem azokat a képablak egész körzetében, teljesen sík-irány- 75 ban vezethetjük. Eizzel a film anyagát kíméljük és a továbbítás is pontosabb lehet. A 3. és 4. ábrán feltüntetett berendezéseknek, amelyeknél a rácsirányok kb. 45° szöget zárnak be az objektívkép lengésé- 80 nek irányával, különösebb jelentőségük van. Az ilyen berendezéseknél eredeti vagy másoló filmek gyanánt hosszirányban vagy harántirányban recézett filmeket tetszőleges kombinációban használha- 86 tünk, anélkül, hogy a berendezés optikai felépítésén bármit változtatni kellene, ösupán másfajta filmtovábbító szerkezetre van szükség, ha először pl. két hosszirányban recézett filmet használtunk ós 90 azután egyanazzal a géppel harántrecézett filmre akarunk áttérni. Szabadalmi igények: 1. A 114810. sz. szabadalom 1. igénypontjában védett berendezés változata, len- 95 cserácsos filmeken készült képek vetítéssel való másolására, amelyet a két filmnek egy és ugyanazon síkba eső pályája, továbbá ezzel a síkkal párhuzamosan ide-oda lengő, az objektív nyí- 109 lását a filmek felől egymásután különböző irányban láttató szögtükrök és a két film által meghatározott síknak csupán az egyik oldalán fekvő sugármenet jellemez 105 2. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, amelyre alaplemezen elhelyezett, célszerűen az objektív optikai tengelyével párhuzamosan lengő két szögtükör jellemző. 110 3. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, amelyre az objektív optikai tengelyéhez ferde helyzetű képablakélek jellemzők.