117961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilrostok és fonalak vagy ilyenekből készült szövedékek javítására

117961. H 2. példa. Ismeretes, hogy a gyapoftfomalak duz~ zasztószerekbe, mint, pl. bizonyos koncentrációjú marónátron-, vagy kénsovoldatba mártva, bizonyos szabálytalan alakokat vethetnek fel, amelyeknek határozott rugalmassági jellege van. Az ily módoai kezelt gyapotfonalak ezen jellegüknek nagy részét elveszítik szövés közben. Rögzótőszerek alkalmazása által ezeket a jellemvonásokat megőrizhetjük, sőt még növelhetjük is. A gyapotfonalat 1.30 (60° Tw) fajsúlyú marónátronnal impregnáljuk és amenynyire csak lehet, zsugorodni hagyjuk. A marósaódát közönséges módon való mosással eltávolítjuk, a (fonalat centrifugáljuk és azután gyantaképző anyagok oldatával kezeljük, mint az 1. példában, alacsony hőmérsékleten megszárítjuk és végül 2 percig 170 C°-on, vagy bármely oly hőfokon, amely a kondenzátum keményítősére alkalmas, hevítjük. A zsugorodásnál beálló deformációkat a kondenzációs termék útján rögzítjük. A kapott fonal igen rugalmas. Rostok ugyanilyen módon kezelhetők. 3. példa. A következő módom készítünk keveréket: 50 g karbamidot 100 g formaldehidet (40%-os semleges >ldatban) 4.5 g ammóniát (0.880 fajsúlyút) 2—3 jercig együtt forralunk visszafolyásra állított kondenzátor alatt és gyorsan leíűtjük. Ehhez az oldathoz 3 cm3

33%-os jorkősavoldatot adunk. Az oldatot egyenlő /agy fele térfogatú vízzel hígíthatjuk. A műselyemrostokat, előfonat alakjá>an, a hígított oldattal valamilyen alkalnas gépben impregnáljuk és a folyadékélesleget szívás vagy centrifugálás útján ávolítjuk el. A folyadékfelesleg eltávolítása igen ontos és úgy hajtandó végre, hogy minél öbb folyadékot távolitsunk el, mert ellen;ező esetben a rostok összeragadásra hajamosak. A rostokat azután bármely al:almas módon 60—80 C°-on szárítjuk és ovátkált hengerek között vagy más allalmas gépen vezetjük át, amely a kívánt lakúra deformálja őket. A gyamtaképző nyagokat végül kondenzáljuk, hogy a ostokat a kívánt alakban rögzítsük. Rögzítőszerként az 1. példában leírt olatoik valamelyikét is használhatjuk. í. példa. Műselyemrostokat, nyers állapotban, a következő oldattal impregnálunk: 60 60 rész karbamid 100 rész formaldehid (40 % -os semleges oldatban) 3% törökvörösolaj és azután, amennyire csak lehet, megfelelő gépben kisajtolunk, 65 a folyadókfelesleg eltávolítása céljából. Eíz a sajtolás deformálja a rostokat és a szabálytalan göndör alakot ad nekik. Amíg még ebben az állapotban vannak, vagy savanyú gáz hatásának teszsük ki őket, 70 mint pl. az ecetsav vagy sósav gőzének, ami a karbamidnak formalbediddel való kondenzációját előidézi és így a rostokat göndör alakjukban rögzíti vagy pedig 2%-os sósavoldat hatásának, amelyet oly 75 gyorsan viszünk keresztül a rost-tömegen, ahogy csak lehet és azután a reakciót lefolyni hagyjuk. A rostokat ezután semlegesítjük és kimossuk. Szárítás után göndör alakúak és 80 fénytelenek. A rostok, rugalmasságuk növelése céljából, ha szükséges, híg szerves savakkal nedvesíthetek, alacsony hőmérsékleten száríthatok és végül 2 percig 170 0°-on 85 hevíthet ők. 5. példa. Műselyemrostokat, nyers állapotban, a következő oldattal impregnálunk: 60 rész karbamid 90 100 rész formaldehid (40 % -os semleges oldatban) 3% törökvörösolaj és azután alkalmas gépben, amennyire csak lehet kisajtolunk, a folyadókfelesleg eltávolítása céljá- 95 ból. Az így impregnált rostokat 3%-os borkősavoldatba mártjuk és a folyadékfelesleget megint eltávolítjuk. A rostokat ezután 60°-on vagy 80°-on szárítjuk és 2 percig 170 C°-on, vagy bármely más oly 100 hőfokon hevítjük, amely elegendő a karbamid és formaldehid kondenzációjához. A rostok ezen kezelés után göndör alakúak és a gyapjúrostokhoz hasonló rugalmas és fénytelen jellegűek. 105 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás textilfanalak vagy rostok, vagy más hasonló textilanyagok, különösen műselyem, vagy más cellulózarostok javítására, melyet az jellemez, 110 hogy a fonás vagy a szövés előtt egy sorozat maradandó vagy félig mara-