117925. lajstromszámú szabadalom • Impulzuskeltési eljárás
Megjelent 15)38. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZVBADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMT LEÍRÁS 117935. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. — L. 6994. ALAPSZÁM. Impulzuskeltési eljárás. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1935. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi december 1-je. 10 A találmány eljárás szinkrónimpulzusoknak a képjelekhez való hozzákeverésére távolbalátóadóknál, melyek a képkeveréket és a szinkrónimpulzusokat kö-5 zös hordozóhullámon sugározzák ki. Ennek az önmagában véve ismert eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a kép- és impulzusfeszültségnek egyszerű egymásrahelyezésével, mimellett az utóbbiakat állandó amplitúdójú impulzusgenerátor szolgáltatja, a tavolbalátóadó feladata nem oldható meg. Ez a feladat ugyanis az, hogy a szinkronizálóimpulzusok legnagyobb csúcsértékei, abszolút 15 volt, illetőleg amper antennaáram értékben mérve, függetlenül attól, hogy a képáram a kérdéses időben nagy vagy kiesi, mindig ugyanakkorák maradjanak. Elvileg ismeretes már a jelösszetevés feladatá-20 nak megoldására az a módszer, hogy a képadóhoz vezető erősítőkijárati-vezetékre szabályozható előfeszültséget vezettünk, mimellett e vezetéket kondenzátorokkal mindkétoldalúan reteszeltük és 25 egy nagvemissziójú tapintócső anódjával csatoltuk, mely cső általában reteszelt és csak az impulzusgenerátor jeleitől kap lökéseket. Ezt az ismert és ,,zavart egymásrahelyezésnek" nevezhető alapvető 30 módszert az 1. ábrán látható kapcsolás világítja meg. Az (1) erősítő (2) végső csöve csekély (kb. 1000 ohm) nagyságú (3) anódellenállásra dolgozik és katódja, úgy mint az 35 (1) erősítő összes katódjai, földelve van. A (4) képadóhoz (5) vezeték vezet. E vezeték előfeszültség adása végett szükségszerűen két, (6) és (7) kondenzátorral van egyenárammal szemben reteszelve és így (6) előtétellenálláson keresztül, mely 40 úgy van méretezve (10.000 ohm és több), hogy a (3) ellenálláshoz képest igen nagyértékű változtatható (9) pozitív előfeszült -ségre hozható. A (10) tapintócsövet anódjával ez (,)) vezetékdarabra csatoltuk, 45 mimellett katódja földelve volt, A rácsot a (11) teleppel oly negatív előfeszültségűre kapcsoltuk, hogy a képáramnak még a legpozitívebb csúcsértékeinél sem folyhatott elektrónáram. A (12) impul- 50 zusgenerátor e rácsra állandó erősségű pozitív impulzusokat ad le külön rövididejű sorlökésekben és hosszúidejű képváltozási lökésekben, mégpedig olyan amplitúdóval, hogv e jelek képesek a 55 (10) csőben igen erős elektrónáram kiváltására. Annak feltételezése mellett, hogy az emisszió a (10) csőben sokkal nagyobb, mint a (2) cső maximális emissziói, az (5) vezeték bármilyen éppen 60 adott pillanatnyi feszültségnél egész biztosan negatívabbá válik és e potenciálcsökkenési folyamat csak akkor szűnik meg, ha az (5) vezetékdarab a (10) katódának a potenciáljára, azaz földpotenciál- 65 ra jutott, mert csak ekkor szűnik meg az elektrón utánpótlás. így az a feladat, hogy az impulzusoknak mindig állandó abszolút csúcsértékei legyenek, megoldódik. Ismeretes még az is, hogy a (10) 70. csőnek árnyékolórácsa legyen, hogy a végső állapotban az utánfeltöltés, melynél az (ö) vezeték már a föld közelében van, ne lassabbodjon, mint a triódáknál természetszerűleg történik. 75,
