117924. lajstromszámú szabadalom • Önműködő naptár

2 117924. V, 01 sorrendben koncentrikusan egymás fölött vannak. A tárcsák lazán forognak a helytálló (II) csap körül, amely egyú . tal az (0) fedéllemez és az (01) fedélle-5 mez középpontján is átmegy. A tárcsák között nem-forgatható ((!) betétek vannak, amelyek igen lapos körgyűrű alakúak ós arra valók, hogy a tárcsák kölcsönös menesztését megakadályozzák. El 10 forgatás ellen (NI) kiugrásokkal vannak biztosítva, amelyek az (01) fedél (M) kivágásának a széleihez támaszkodnak. A •botéteknek pontosan profilált (M) kivágásai vannak, amelyek felett a (Z) kampó 15 csúszik el. az (01) fedél (M) kivágása csak megközelítő profillal van ellátva. A tárcsákon felírások, illetőleg számok és (Ll, 4) ablakok vannak, amelyeken át az alsó tárcsák felírásai láthatók. A feli rá -20 sok és az ablakok úgy vannak elrendezve, hogy minden helyes beállításnál az egyes tárcsák ablakai, és felírásai a mellső fedéllemez 3 ablaka ablaka alatt oly módon egészítik ki egymást, hogy azokban a 25 megfelelő teljes kelet áll be. A széleken az összes tárcsákon nem egyforma magasságú fogak vannak. A fogak magasságát és a fogak közötti hézagok mélységét kilenc koncentrikus A, B, C, D, E, F. (í, 30 H, I körvonal határozza meg. Egy és ugyanazon tárcsán levő számhoz vagy névhez mindig egy-egy fog tartozik. így az I tárcsa (1. ábra) a hét napjainak a 35 nevét viseli, sugárirányban 14 részre van felosztva, kerületi részén hét foga és (Ll) nyílása van a napok számának, a hónap nevének és az évszámok egyes jegyének leolvasására; 40 a II tárcsa (2. ábra) 25 hónapnevet visel, 25 részre van osztva, (minden egyes hónap számára 2 rész, a március hónap számára 3 rósz) 25 kerületi foga és (L3) ablaka van a napok számának a leolvasá-45 sára, ugyanannak a hónapnévnek minden második előfordulásánál (a március hónap számára a harmadik előfordulásnál): az első névnél a tárcsa tömör (nem kivárásos) és a napok számát jelző számje-50 gyek közül az 1 számjegyet tartalmazza. Ennek a tárcsának továbbá (L2) ablakai vannak az évek egyes jegyei számára; a III tárcsa (3. ábra) a napok számát jelző 31 számot tartalmaz, sugárirányban 55 SÍ részre van felosztva, 31 kerületi foga és (L4) ablaka van az évek egyes jegyei számára; a IV tárcsa (4. ábra) 25 számot tartalmaz (az évek egyes jegyeit), sugárirányban 25 részre van felosztva, 25 kerületi 60 íogia van és ablakai nincsenek. A számok kétszer haladnak 0-tól 9-ig és a szökőév minden száma mögött a következő szám megismétlődik; az V tárcsa (5. ábra) a hátsó vagyis az, 65 (01) fedél felé fordított oldalán váltakozva nyolc „délelőtt" és „délután" felírást hord, 8 részre van osztva, 8 kerületi foga van és ablaka nincs. A foga k és a közöttük levő hézagok alak- 70 ját a megfelelő A, B, 0 stb. körvonalaknak a megfelelő 3, 2, 3 stb. sugarakkai való me! széspontjn határozza meg. A hátsó, vagyis az (01) fedél felőli oldalon (U) csap körül lazán kilendíthető lapos (Y) 75 emelő van, amely lapos (Z) rugóval vau ellátva (I. 30. ábrái is). Ennek a rugónak vége 90° alatt meg van hajlítva, még pedig úgy, hogy az (I)-től (V) tárcsák fogain a fogak síkjára merőlegesen fekszik ós az 80 (M) kivágásban ezekkel a fogakkal kapcsolódik. A készülék a következőkép működik: A koncentrikus tárcsák fogai és fogközei egymást részben elfedik ós különböző 85 •magasságúak. Ha az (Y) emelőt az é)ramutató járásának értelmében elmozgatjuk, akkor a (Z) kampó a tárcsák minden kombinációjának csupán a legmagasabb fogait viszi magával és így csupán azokat 90 a tárcsákat forgatja el, amelyek e fogaknak megfelelők. A többi tárcsa, nyugalomban marad. A (Z) kampó a fogakat mindig csupán az (M) 'kivágás (k—1) széléig viszi magával, ahol megáll, 95 úgyhogy a nyugalmi helyzetekben minden egyes tárcsa fogának a kapcsolódó széle ezzel a (k—1) széllel takar fel. Az (M) kivágás a következőképen van kialakítva: 100 A kivágás valamivel hosszabb a (B) körvonal kerületének részénél avégből, hogy a (Z) kampó minden elmozdulásnál az T tárcsa fogával még kapcsolódkassék és az Q1) kivágás szűk részének a belső 105 szélét az (f) ponttól a (g) pontig a CB) körvonal alkotja, A (g) pont a (B) körvonalnak és annak a sugárnak a metszéspontja,, amely a, felső (k-1) széltől a (B) körvonallal koncentrikus köi vonal kerü- 110 letének 2/25 részével egyenlő vagy annál valamivel kisebb távolságra van. A (g) ponttól a szél a (h) pontig, vagyis a (D) körvonalnak azzal a sugárral való metszéspontjáig vezet, amely a (k-1) széltől a 115 koncentrikus körvonal 2/31 részével