117912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet nedves tüzelőanyagoknak sugárzó fűtőfelületű gőzkazán-portüzelőszerkezetekben való elégetésére

Megjelent 1938. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117912. SZÁM II/C. OSZTÁI.Y. — C. 4797. ALAPSZÁM. Eljárás és szerkezet nedves tüzelőanyagoknak sugárzó fütó'felületü gőzkazánportüzelőszerkezetekben való elégetésére. N. V. Carbo-Union Industrie Maatschappij cég- Rotterdam (Németalföld), mint a Koiilenscheiduug-s-Gesellschaft mit beschr&nkter Hat'tung berlini cég* jogutódja. A bejelentés napja 1936. évi március hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 5-ike. A találmány eljárás és szerkezet nedves tüzelőanyagoknak .sugárzó fűtőfelületű gőzkazánoknak közvetlenül a tüzelőtérbe fúvató verőmalniokkal ellátott por-5 tüzelőszerkezeteiben való elégetésére. Nedves tüzelőanyagok portüzelőszcrkezatedt eddig úgy működtették, hogy a szenet előbb gőzzel, forró levegővel vagy tűzgázokkal szárították és azután mal-10 mokban porrá őrölték. Az ilyen berendezéseknek az a hátrányuk, hogy a szárítás közben fejlődő gázok tüzelőanyagporral erősen telítődnek és ezért a tüzelőanyagpor visszanyeréséhez nagyméretű porta-15 lanitóberendezések szükségesek. Másfajta tüzelőszerkezetek közvetlenül a tüzelőszerkezetbe fúvató őrlőszárító malmokat alkalmaztak. Nedves tüzelőianyagoknál azonban olyan nagy gázmennyiségekre 20 van szükség, hogy a malmokban megkívánt keresztmetszetek a malmoknak szerkezetileg lehetetlen méreteihez vezetnek. Élihez járul még az is, hogy a forró levegőnek vagy a füstgáznak a szárításhoz 25 szükséges nagy mennyiségei olyan nagyok, hogy azok a hőmésékletet a tüzelőtérben olyan mértékben csökkentették, hogy ha a tüzelőtérben hűtőcsövek voltak, a láng kialndt. Ha a szárítást füstgázok-80 kai végezték, úgy az égési levegőt a tűzgázok a tüzelőtérben annyira higították, hogy ez az elégést szintén jelentékenyen késleltette. A találmány az ismert berendezésekkel szemben a tüzelőanyag előkészítésénél és 35. a tüzelőanyagé] őkészítésnek a kazán íűtőüzeanébe való beiktatásánál új utat követ. A találmány szerint a gőzfejlesztőnek sugárzó íűtőfelii letei között fejlesztett tűzgázokat egyrészt szárítóban a ned- 40 ves tüzelőanyaggal közvetlen érintkezésbe hozzuk, másrészt a tüzelőanyaggal a verőmalomba vezetett levegő felbővítésére használjuk fel. így a tüzelőtérben fejlesztett gázok hőjét kb. 800 C° ós ezt mégha- 45. ladó hőmérsékleti körzetben gőzfejlesztésre használjuk fel. Ezt a hőt sugárzással igen jól átvihetjük és így kis fűtőfelületekkel és samottiizelőterek alkalmazása nélkül is dolgozhatunk. A tüzelő- 50 anyag közvetlen szárítására használt kb. .850 0° hőmérsékletű tűzgázok magas hőmérsékletüknél fogva nagyon gyors és hatásos szárítást tesznek lehetővé. Azonkívül a tüzelőgázok magas hőmérsékleté- 55 nél fogva és mivel a tüzelőanyag befejező szárítása a különben is szükséges égési levegővel történik, csak olyan tűzgázmennyiségre van szükség, mely a kazán fűtőfelületének hűtőhatása ellenére is a 60 tüzelőtérben még elegendően magas égési hőmérsékletet enged meg. Továbbá a tűzgázmennyiség elég kicsi ahhoz, hogy a levegőnek a tűzgázok okozta hígítása ellenére is olyan nagyságú tüzelőterekben, 65 melyek száraz tüzelőanyaghoz való por-