117910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőz előállítására

2 117910. (9) vezetéken át (a) kg-nyi mennyiséget vezetünk el, a berendezésben uralkodó egyensúly fenntartására egyidejűleg az elgőzölögtetőben besűrített oldat (a—1) 5 kg-ját kell a (11) vezetéken át visszavezetni. Az elgözölögtetőben tehát nagyobb a koncentráció, a nyomás és a hőmérséklet, mint az abszorberben. A fentismertetett eljárás foganatosításához elnyelető 10 folyadék gyanánt eddig főként káliumvagy nátriumhidroxidoldatokat javasoltak, nevezetesen ezen oldatoknak egyéb javasolt oldatokkal szemben való igen előnyös termikus tulajdonságai miatt. A 15 szóbanforgó magas hőmérsékleteken és nagy koncentrációknál azonban a kálium-és nátriumhidroxidoldatok a berendezésnél figyelembe jövő anyagokat oly mértékben támadják meg, hogy ezek gyakor-20 lati alkalmazása teljesen kizárt. Éppen ezért a fentismertetett eljárást gyakorlati üzemben eddig nem lehetett alkalmazni. A találmány szerinti cél a fentismierte-25 tett feljárás olyan továbbfejlesztése, melynél elnyelető folyadék gyanánt oly oldatoki alkalmazhatók, melyeknek a figyelembe jövő szerkezeti anyagokra gyakorlott maró hatása gyakorlatilag elfogad-30 ható határok között mozog, mimellett, bár termikus tulajdonságaik nem oly kedvezőek, mint a kálium- és nátrium-11 i droxidoldatéi, gyakorlati üzemiben mégis oly kielégítő eredménnyel használ-35 hatók, mely a kálium- vagy nátriumhidroxid alkalmazásából várható, de maró tulajdonságaik miatt el nem érhető gyakorlati eredményt megközelíti. Az ahszorberrel együtt működő gőafejlesztőben előállított gőz energia- vagy fűtési célokra használható. Az előző esetben a látens hő a kondenzációval kárbavész. E veszteség csökkentésére a viszonyokat úgy választjuk meg, hogy az említett 45 gőzfejlesztőben lehetőleg kevés gőz keletkezzék és hogy a nagynyomású gőzt lehetőleg alacsony nyomásig expandáltatjuk. Utóbbi esetben azonban nehéz a fűtési célokra használt gőzt a nagynyomású 50 gőzhöz képest úgy szabályozni, hogy mind a szükséges nagynyomású, minid a fűtőgözt egyazon berendezésiből egyidejűleg kapjuk. Egyes iparágakban, mint pl. a papír-, 55 celluloze-, cukor-, sör-, textiliparban stb. egyidejűleg nagy energiaszükséglet mellett bizonyos mennyiségű, fűtési célokra való alacsonynyomású gőzre is van szükség. Ilyen iparágakban eddig a szükséges alacsonynyomású gőzt nagynyomású gőz- 60' zel hajtott erőtelepek, pl. gőzturbinák fáradt gőzéből kapták, melyekben a nagynyomású gőzt az alacsonynyomású (fűtőgőz) kíváiit nyomásáig expandáltatták. Kitűnt emellett, hogy még- ha az ipar- 65 telep teljes alacsonynyamású gőzszükségletét ilymódon az erőtelepek fáradt gőzéből fedezzük is, az egész erőszükségletet távolról sem fedezi a magasnyomású gőz expanziójánál kapott teljesítmény, még 70 akkor sem, ha a magasnyomású gőz nyomását 100 atm. nagyságrendjéig- növeljük. Ezért az efféle iparágakban eddig a még szükséges erőmennyiséget más és természetesen költségesebb módon, pl. 75 külön kondenzáló turbinák vagy villamos erő segítségével stb. kellett fedezni. A fáradt gőzt hasznosító, eddig ismert erőtelepeknél, melyeknél a fűtőgözt fáradt gőz alakjában energiatelepekből vé- 80 telezik el, csak- 0,08—0,12 vagy átlagban 0,1 kw fűtőgőzkg-kénti energiamennyiség'et értek el, ami távolról sem elegendő aihihoz, hogy az efféle iparokban szükséges egész energiamennyiséget egy és 85 ugyanazon telepből lehessen megkapni. A feiitismertetett eljárással, ott ahol nagynyomású gőzt az abszorberben uralkodó nyomásra expandáltatjuk nagyobb teljesítményt érhetünk el, ha, e nyomást le- 90 hetőleg alacsony értéken tartjuk és a viszonyokat egyébként úgy választjuk meg, hogy az abszorbe.r gőzfejlesztőjében keletkezett gőzmennyiség a nagynyomású gőz mennyiségéhez képest lehetőleg cse- 95 kély legyen, vagy más szóval, a lehetőleg nagy termikus hatásfok eléréséhez, az alacsony nyomású gőznek csak energia előállítására való felhasználásánál létesített feltételeket az alacsonynyomású 101 gőznek fűtési célokra való hasznosításakor is igénybe vesszük. A fentismertetett eljárásnak káliuinvagy nátriumhidroxidoldat alkalmazásával való korábban javasolt íoganatosítá- 10Í sónál a nagynyomású gőz nagy hóesését tígy igyekeztek elérni, hogy a bepárolóban lehetőleg nagy koncentrációt és ezzel együtt magas forrpontot alkalmaztak. Minthogy azonban ezen oldatok minden 11' figyelembejövő szerkezeti anyagira gyakorolt maró hatása koncentrációjukkal és hőmérsékletükkel növekszik, ez az út jobb termikus hatásfok vagy a nagynyomású